Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 4. szám - Belföldi lapszemle
Belföldi lapszemle. IS!) Imre Sándor ír benne figyelemkeltő cikket ,,A nevelés alakjaidról, a családi, iskolai, állami, egyházi, egyesületi és pártnevelésről, továbbá a művelődés szabad alakjairól. Pénzes Zoltán az óravázlatok nagy hullámokat verő problémájához nyúl és részletes feldolgozásában megszívlelésre méltó szempontokat ad. Somogyi József „Munkaiskola és régi iskola“ címmel tárgyalja mindkét iskolatípus előnyeit és hátrányait és fölemeli szavát a munkaiskola szélsőséges kinövései ellen. Buday Árpád rövid, de jól átgondolt ismertetést ad az erdélyi magyar iskolák sorsáról Goldis Lászlótól Ánghelescu Constantinig. A magyar kisebbségi oktatás kálváriájáról számol be. Budapesti Polgári Iskola. 2. szám. Terjedelmes, bőséges tartalmú új oktatásügyi folyóirat. Legrészletesebben foglalkozik ez a száma a polgári iskolai óravázlatokkal. Loschdorfer János a polgári iskola speciális szempontjai szerint szól hozzá a kérdéshez. Mayer Blanka körültekintő cikkében a magyar órák óravázlataival foglalkozik, és szemléltetésül válogatott óravázlat-mintákat csatol. Evangélikus Népiskola. 1936, 12. szám. Bertalan Sándor a hazug gyermekről ír. Fejtegeti, hogy a felnőttek hazugságai hányszor tanítják hazugságra a gyermeket, és társadalmi hazugságok hányszor térítik el az igazság megkeresésétől. Minden alkalmat meg kell ragadni az igazság érvényesítésére. 1937, 1. szám. Pozsonyi Károly : „Feladataink az állampolgári nevelés terén. Sürgeti, hogy az állampolgári nevelést kezdjék már meg a népiskolában. Ne hagyjuk a baloldali sajtóra, hogy az ifjúság politikai oktatását irányítsa. Minden eszközt meg kell ragadni, hogy a pedagógus a szovjet tanai ellen küzdjön. Néptanítók Lapja. 1936, 23. szám. Drozdy Gyula: „Ajutalmazás és büntetés szerepe a nevelésben.“ Nemcsak a kiváló gyermek jutalmazása fontos, hanem a gyöngéké is, ha jobb volt a teljesítményük. Jó eszköz az osztályjutalmazás. A büntetés sohase legyen megbosszúló jellegű. — 1936, 24. szám. Szalatsy Richárd : „Áldozatkészségre nevelés az elméletben és gyakorlatban.“ Azt fejtegeti, hogy a gyermeket cselekedettetve kell jótékonyságra nevelni. 1937, 1. szám. Sebestyén Kálmán: „A félelem szerepe a nevelésben.“ Foglalkozik a gyermek ösztönszerű és tapasztalatokon alapuló félelmeivel. Az iskolában néha elkerülhetetlen, hogy a gyermek féljen, de a félelem alól lehetőleg föl kell szabadítanunk. A félelemkeltést, mint fegyelmező eszközt, csak végső esetben szabad fölhasználni. Gyarmathy Aurél: „A leánygyermekek idegességének okai. — 1937, 2. szám. Antal Fölöp cikke : „A nevelvetanítás módjának alapvonalai.“ A nevelvetanítás nélkülözhetetlen kellékei, hogy a gyermekkel megéreztessük az értékes és értéktelen ismeretek közti különbséget, és közben esztétikai érzéseket keltsünk benne. A lap közli Fruchim István lengyel miniszteri iskolalátogató tapasztalatait a magyar középiskoláról. A Gyermeknevelés karácsonyi számát teljesen az otthon problémájának szentelte. Különösen érdekes Karácsony Sándor cikke, melyben azt kívánja, hogy a felnőtt őszintén adja magát a gyermekkel szemben. Nemesné, Müller Mária, Imre Ilona és F. Czorai Gizella a maguk életéből vett élményekkel élénkítik a témát. Kereskedelmi Szakoktatás. 1936, 4. szám. Dr. Kincses Elek cikke : „Nevelési elvek a magyar és történelem tanításában.“ Azokat az alkalmakat tárgyalja, mikor a magyar és történelem tanár a nemzeti érzést tudatosabbá teheti a növendékekben. Oktatófilm Közleményei. 1937, 1. szám. A „Beszámolók“ rovat több tanártól közöl tapasztalatokat az oktatófilmről. Legtanulságosabbak Ekker László tanár megjegyzései a tanulók fegyelméről és figyelméről. Az Evangélikus Élet 1937, 5. száma Pozsonyi Károly gondolatait közli iskolaügyünkről. Azt mondja, hogy veszélyeztetett autonómiánk megvédését elsősorban tanügyi közigazgatásunk átszervezésével, magasabb nívóra emelésével kellene munkálni. Dr. Győry Aranka.
