Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 4. szám - Mohácsy Endre: Irodalomtanítás és zenei vonatkozások
— Mohácsi/ Endre > Irodalomtanítás és zenei vonatkozások. 185 pergőtüzében kristályosodik ki a helyes vélemény. Sokat szemléltessünk s irodalmi témáról szólva : ne az íróról beszéljünk sokat, hanem az íróíóZ adjunk minél többet, minél jobbat, jellemzőbbet és a hallgatóságunkat föltétien érdeklőt. Ki, mit és hogyan tegye ezt, azt mindig a hallgatóktól, adott helyzettől tegyük függővé, soha megmerevedett témákkal ne álljunk elő, változatos, könnyed, csevegő modor, szemléltetés és kollektív belemélyedés, sőt tömegfoglalkoztatás : ez legyen a főcélunk. Az egyes határok meddig tartanak, arra szabályt adni nem lehet, kiki saját tapasztalatából könnyen el fogja sajátítani... Mezőtúr, Dr. Boross István. Irodalomtanítás és zenei vonatkozások. A magyar tanulóifjúság egészséges ízlésű, rendszeres zenei nevelése olyan feladat, amelynek megoldása már nem várathat magára sokáig. • Azt hiszem közismert tény : hogy az ifjúság zenei ízlését ezidő- szerint jórészt olyan hatások irányítják, melyeket a legnagyobb megértéssel sem lehet pozitív nemzetnevelési tényezőkül elfogadni. Ilyen mindenekelőtt társadalmunk — még különben műveltebb köreinek is — közömbössége minden ú. n. komoly zene iránt. A diák ennek megfelelően nem kaphat zenei nevelést vagy irányítást. Ha pedig magánórákra jár, sokszor — a szülő kívánságára is -, csak az a célja, hogy bizonyos technikai készség elsajátításával egyes összejövetelek, tánc vagy könnyű szórakozásvágyát kielégíthesse. Hogy a zenében szórakozási járuléknál többet nem lát, hogy tiszteletteljes borzadással fosztja meg magát a magasabbrendű zene aktív vagy passzív élvezetétől, mert ahhoz fogyatékos a készültsége, ehhez pedig túlságosan el van telve jazz, operett és úgynevezett magyar nóták melódiáival, az csak természetes, ha még arra gondolunk, hogy a mozi is, a színház is éppen „legsikeresebb“ műsoraikkal szolgálják ezt a tartalmasnak aligha nevezhető „zenei szemléletet“. Mit tehetünk mi a jelenlegi körülmények között? (Az ének csak az I—II. osztályban kötelező rendkívüli tárgy! Zenetörténeti áttekintés nem anyaga sem az éneknek, sem a zenének, mint nem kötelező rendkívüli tárgynak.) Hogyan kelthetjük fel növendékeink lelkében legalább a passzív zene élvezetének vágyát? Azt gondolom, irodalmi vonatkozások és kapcsolatok lehetőség szerinti hangsúlyozásával és szemléltetésével! A magyar irodalmi tanulmányok körében pl. már a verstan tanítása is alkalmat ad arra, hogy rámutassunk a versnek, mint hangidomnak zenei fogantatására, kedélyünkre közvetlenül ható erejére és ennek megfelelően a különféle versformák hangulati elemeire. És bár „a magyar zenetörténeti kutatás alakulóban levő, új
