Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 4. szám - Mohácsy Endre: Irodalomtanítás és zenei vonatkozások
186 Mohácsi/ Endre: Irodalomtanítás és zenei vonatkozások. szülött tudomány“ (Szabolcsi Bence : A magyar zene története), a magyar irodalomtanításnak sem lehet célja valamilyen — akár vázlatos — magyar zenetörténeti áttekintést is adni, mégis a magyar irodalommal kapcsolatos zenei alkotások jelentőségét, megismerésük fontosságát kiemelni, ezekből egyes részleteket bemutatni: nem megoldhatatlan feladatok. Nem érintve a magyar muzsika olyan korszakait, amelyekből feljegyzett emlékeink nincsenek, a teljességre való törekvés nélkül néhány olyan zenei vonatkozásra leszek bátor rámutatni, amelyeket tankönyveink vagy meg sem említenek, vagy csak éppen érintenek. Mert pl. Tinódi L. Sebestyénről nemcsak azt kellene megtanulni az ifjúságnak, hogy milyen rossz verselő, milyen jó hazafi, mennyire hű krónikása az eseményeknek és első alakítója egy nemzet közvéleményének, hanem azt is, hogy ő a XVI. századi históriás énekirodalom legnagyobb muzsikusa ; hogy dallamainak hatalmas lendületével, szilárd egységével, színbeli gazdagságával valósággal szárnyakat ad gyenge verseinek, és ezért lehetett ő a korabeli magyarság élő lelkiísmerete, hitet adó nagy költője és még két évszázad népies zenéjének táplálója. De nemcsak Tinódi, hanem többi históriás énekmondóink verseit is az ének juttatta el a parasztság széles rétegeihez. Hogy milyen ereje van a melódiának, azt bizonyára meggyőződve látják Gyergyai Árgirusának példájából, amelyet Kodály dallamostól fedezett fel 1914-ben a bukovinai csángók között. Balassi költészetének szerves része az ő nagy zenei műveltsége, amit többek között az is megvilágít, hogy a Balassi strófa is énekelt forma volt, és kialakulására erősen hatott a dallammal való előadás. Mily hatalmas lendületté, Istent hívó kórussá válik a protestáns kor ritmus- és dallamvilága Kodály : Psalmus Hungaricus-ában 1 Mennyire fontos ezért Kecskeméti Vég Mihály (LV) zsoltárfordítása, amely Kodály művének ihletője volt! Az ifjúság számára bizonyosan nagy magyar és vallásos élmény lesz a zsoltár minden szava, ha tudja, hogy a vers a zene csodálatos világában egy egész nemzet sorsának szimbólumává és örök fohászkodássá válhatik. E mű külföldi diadalútjából is láthatja majd, hogy a zene világában is vannak olyan események, amelyek felérnek egy olimpiai aranyérem propagatív erejével, különösen arra gondolva, hogy a Psalmust az amsterdami holland énekkar (fonetikus írás alapján) magyar szöveggel énekelte. Szöveg és dallam egységét hatásosan szemléltethetik P. Horváth Ádám énekei is, amelyek a kuruckor és általában a régi magyar daltermésnek igen értékes részét teszik. Zene és költészet mély összefüggését dokumentálhatja pl. egy Verseghy Ferenc versíró elve : „Sokkal tanácsosabb verseket áriára, mint áriát versekre szerezni“ ; vagy Csokonai példája, aki nemcsak felismerte a vers és zene kapcsolatát, hanem fejlesztette vele a maga irodalmi kultúráját is. Mennyivel konkrétabbá válik az ő formáinak oly könnyed dallamossága, ha röviden ismertetjük versírói mód
