Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 4. szám - Dr. Boross István: Irodalomismertetés a népművelésben
Dr. Boross István: Irodalomismertetés a népművelésben. 183 Az iparosság értékmérőjéül állítottam be azt is, mily sok kiválóságnak a szülei voltak iparosok, mint Demosthenes, az ó-kor legnagyobb szónoka, Sophokles, a drámaíró, Shakespeare az angol és Moliere a francia irodalom büszkesége, Rousseau, a meseíró Andersen, nálunk Bacsányi János, Csokonai, Petőfi, Tompa, Katona és Móra Ferenc. Rámutattam iparos Mécenásokra, mint Kisfaludy Károly csizmadia házigazdájára és Petőfi szabómesterére, Tóth Gáspárra, akinek pártfogása nélkül szegényebb lett volna a magyar és a világirodalom. Hivatkoztam a legújabb időre, amikor az iparostárgyú művek egész légiója tért hódít, ami nagyon elősegíti az iparosság súlyát, tekintélyét. Jókai: Melyiket a 9 közül? c. művében a gyermekeiért rajongó csizmadia, Gárdonyi, Mikszáth, Tömörkényi, Móra, Kassák, Tolnai Lajos, Szomori Dezső, Ileltai Jenő, Szigeti Ferenc, Zempléni Árpád, Kaffka Margit, Tormay Cecile, Kosáryné Réz Lola, Sz. Szabó Mária, Dénes Gizella iparostárgyú alkotásai mellett a Szentivánéji álom, Figaró házassága, Beaumarchais : Sevillai borbély, Ibsen Solness építőmestere, Hauptmann : Takácsok és Nestroy : Lumpázi vaga- bundus-a után egy túri vonatkozású regényt is bemutattam, Farkas Antal volt túri tanítótól Szilaj Péterék címen , mely az ipari munkásság bérharcait tárgyalja erős színekkel. Letörölve róla a szocialista túlzásokat, az aranyközéputat kihangsúlyozva sok mindent máskép láttattam hallgatóimmal, mint annak előtte, az irodalom pedig egy csapásra rabul ejtette lelkűket. Egy másik példa, mellyel a 48-as munkás- és zsellér-kaszinók valamint a gazdálkodókból rekrutálódott olvasókörök tagjait fogtam meg. Bevittem Móra Ferenc egyik művét bemutattam az arcképét: íme, ez a szelíd, apostolarcú, fehérhajú, drága férfiú : ,,A kisemberek írója“, az önöké, az enyém, a mienk, az egyetemes magyarság örök kincse, a magyar prózai nyelv halhatatlan büszkesége. Mély csend, ilyesmivel nem lehet rájuk hatni. Folytattam: Móra Ferenc Kiskunfélegyházán, a Daru-utcában született, közel Petrovics mészáros házához, ahonnan Petőfi S. kirepült a halhatat- ságba. íme a szülőháza, s bemutatom. Alacsony, nádfödeles házikó, az udvar felőli ajtó előtt népes család látható, az előtérben pedig egy mangalica turkál. — Ila nekünk valaha ilyen disznónk lett volna ! — így sóhajtott fel Móra e kép láttára. Ugyanis egész élete a nyomor szakadatlan láncolata volt. Apja a küszködő, foltozó szűcs, anyja kenyérsütögető asszony. Ezt a gyermekkort elfeledni rövid egy emberélet. A főváros minden ragyogása, a nagyobb anyagi előnyök és az érvényesülési lehetőségek sem csábíthatták arra, hogy odahagyja az ő népét. Egész élete munkája oda csúcsosodott, hogy megértést és szeretetet ébresszen azok iránt, akikből való sarjadzás ő maga is, az alföldi szegénység, a nincstelenek iránt... Nem érzi szükségét annak, hogy a tanyák népét hazug romantikával kiszínezze, mert úgy gondolja, hogy becsülésre, szeretésre méltó az úgy is, ahogy van.
