Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 4. szám - Dr. Boross István: Irodalomismertetés a népművelésben
Dr. Boross István: Irodalomismerletés a népművelésben. 179 A hármas tagolású tétel a fogalmazástanítás logikus menetének legfontosabb fázisait jelzi : a) Az öntudat szabályozása nélküli befogadás képzeteinek visszaidézését, b) az öntudat ellenőrzése melletti képzetbefogadást, c) a képzetek viszonyítását. Megint csak természetes, hogy ez a három fázis a gyakorlatban nem különül el éles határvonallal, de a szakértő megállapítása körén belül esik az elemek eredetének a felderíthetése. És ez az igazi célja az iskolai fogalmazástanitásnak : a módszeresen alkalmazott hármas tagolású tétellel elsősorban élesíteni a tanuló meglátását ebbe az irányba, így önmagából fogja kitermelni a realizmus és az idealizmusnak megismerési elemeit és csekélység lesz számára, már az alsóbb osztályokban is felfogni a klasszicizmusról, a romanticizmusról, stb., stb-ről szóló cum grano salis nyújtott ujj mutatásokat. Ehhez az alapfunkcióhoz hozzáadjuk az iskolaévek folyamán a formális esztétika díszítő elemeit (szóképek, prosódia stb.), és az ifjú tájékozottan lép ki az élet, irodalmi(művészeti) termelések dzsungelébe. A gyakorlatban az iskolai tanításnál vegyük fontolóra, hogy a rajzolásnál előbb levázoljuk a főbb vonalakat és fontosabb pontokat, megteremtjük az arányt, az egyensúlyt, azután látunk a kidolgozáshoz. A fogalmazásnál is ugyanezt az eljárást követjük, hiszen az agybeli munka ugyanaz, csak a realizálási, anyagosítási eljárás más, mint a festészetnél, stb-nél. * Fogalmazástanításunk másik ága, amely a fogalmazással corre- lációban van : a műértés. Ennek legfelsőbb foka a produktív műbírálat. Budapest. Mohr Győző. Irodalomismertetés a népművelésben. Az irodalomtörténet az olvasóközönség legműveltebb és legkomolyabb rétegének szócsöve. Felülbírálja a régebbi korok közönségének ítélkezéseit : egyes méltatlanul mellőzött nagy íróknak, mint korában Petőfi és Ady, utólagosan igazságot szolgáltat, mások meg nem érdemelt népszerűségét kellő értékre szállítja le, mint Tompa esete Petőfi és Arany mellett — vagyis értékel. Ilyen módon nevelő hatást igyekszik gyakorolni a jövendő nemzedékek közízlésére, mert tudja, hogy mint magának az irodalomnak, úgy a róla kialakult közfelfogásnak is folytonosan fejlődnie kell. Az eredmény, melyet nemzeti irodalmunk tanulmányozásából meríthetünk Beöthy Zsolt szerint: megértése a magyar nyelven nyilatkozó szépnek, a magyar faj szellemi tartalmának, életének, működésének megismerése s a mindezek alapján nyugvó nemzeti 3'
