Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 1. szám - Dr. Márton Béla: A földrajztanítás módszere
Dr. Márton Bela : A földrajzin ni tás módszere. 7 Brit Északamerika, Brazília, Argentína, Egyptom, az Indiai császárság, Hollandus India, Kína, Japán és az Ausztráliai államszövetség mindenesetre tárgyalandók. Ha valamilyen esemény a fel nem sorolt államok egyikére tereli a figyelmet, akkor ezt is bevonjuk a tanításba. 1936-ban Abesszíniáról kellett tanítanunk, ez évben már mellőzhetjük. Spanyolország ez évben nagyobb érdeklődésre tart számot, mint a múlt években. Ma már ugyan közhely, és még sem szükségtelen annak hang- súlyozása, hogy a tanulónak közre kell működnie a tanításban. E végből mindenekelőtt gondolkoznia kell, s ezt a tanításnak kell kiváltania. A gondolkozás analízis vagy szintézis. Ha a tanuló térképet vagy tájképet lát, azt csak akkor érti meg, ha a kép részleteit figyeli meg. Ezt a megfigyelést úgy kell irányítani, hogy a tájék leglényegesebb vonásaira terjedjen ki. Ha pl. az Északnyugati Felföld térképét nézzük, akkor a Morva, Vág, Nyitra, Garam, Ipoly, Sajó- Hernád és a Poprád vizét emeljük ki, mert ezek folyásának iránya nagyjában már jelzi a Kárpátok egyes vonulatait, a főbb forgalmi vonalakat is. E folyóhálozat alapos megfigyelésével és megjegyzésével az Északnyugati Felföld vázához jutottunk, amelyet könnyebb lesz kitölteni azzal az anyaggal, amivel a tájék képét megalkotjuk. A Vág, vagy a többi folyók mellékvizére ehhez nincs szükségünk, ezért megfigyelésünk köréből kimaradhat. A részleteket figyeljük meg a tájkép szemlélésekor is. Pl. a Balaton képét nézzük Balaton- boglárnál. Vizet látunk. Előtte fákkal elég sűrűn borított sík földet. A fák között házak, villák vannak. A vízben néhány fürdő ember áll. A háttérben hegyek látszanak. Ha most meg kell mondanunk, hogy mit ábrázol a kép, akkor ezeket a részeket összefoglaljuk : fürdőtelepet látunk. A megfigyelés után az okokat keressük, amely a jelenségeket létrehozza s az összefüggéseket, amelyek köztük fennállnak. Széles víznek kell lennie, mert a szembenlévő hegyek távolinak tűnnek fel. Nem lehet mély, mert a fürdőzők messze vannak a vízben, és mégis alig merülnek el benne térdig. Mólót kellett építeni a vízbe, hogy a hajók kiköthessenek. A sok fa azt mutatja, hogy a vidék elég csapadékos; ezt a széles vízfelület is megokolja. Amikor a jelenségek okait vizsgáljuk s a részekét összefoglaljuk, akkor szintézist végzünk. A földrajzban az analízisre, tehát a megfigyelésre, szemléletre általában több gondot fordítanak, mint a szintézisre. Pedig a kettőnek mindig együtt kell járnia. Kérdések feltevésével kell rábírni a tanulókat arra, hogy felfogóképességüknek és előzetes tanulmányaiknak megfelelően meg is tudják okolni, hogy mi hozza létre azt a jelenséget, amit látnak. Abból a célból, hogy az új ismeretek a tanulóban leülepedjenek, megérjenek és a régi ismeretekhez kapcsolódjanak, a tanítás tartalmát világosan tagoljuk ; ehhez vázlatkészítés szükséges. A tárgyalás befejezése után a tanulónak világosan kell látnia a tanítási anyag vázlatát : Mekkora a tárgyalt terület? Milyen? Hogyan keletkezett? Miből élnek lakói?
