Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 3. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 129 egyének összességéből nőhet ki. A mi magyar történelmünk a legfényesebb példája — az ütközőponton élő nemzetek — történelmi sorsközösség okozta faj felszívó erejének. Ha mármost felülről reárakott faji tudat, sőt nemzeti tudat sem hozhat létre autonóm akaratú s így — bár paradoxonnak tetszik — leghomogénebb közösséget, a nevelésnek nem lehet magasabb célja, ha nemzetté akar nevelni, ha a közeli közösség, a nemzeti élet utáni vágyat fel akarja ébreszteni a tanítvány lelkében, minthogy az ismeretszerzésben vezető szempontnak a nemzeti lélekké összefonódó azonos történeti én tevékenységét teszi. Ismeretei tárgyában a történeti sorsközösség alkatát teszi tudatossá. Ez az oka annak, hogy a középiskola reformja a nemzeti tárgyakat helyezte a nevelés középpontjába. A közös sors értékeléséből — ha érdemes arra — vágy fakad a nemzeti gondolat, a közös történelmi hivatás kifejtésére. Így van biztosítva a lélek leg- magasabbrangú szabadsága : a jóra, amellyel nemzeti misszió szolgálatába áll. A módszertannak itt már csak az a teendője, hogy óvakodjék a tárgyak nemzeti értelmezésénél felesleges és káros részlettúlzásoktól, másrészről nagy, átfogó szempontokat adjon. Az így felnevelődött társadalmat nem a gyűlölet, hanem az Evangélium fénye tartja össze ! A nevelésnek ez a hármas összefoglaló tevékenysége a legmélyebben alkatában gyökeredzik : az egyén szabad szellemiségét bontja ki, erkölcsiségét legegyetemesebb közlelkiség alapjára vezeti, s felébreszti a történeti sorsközösség után való vágyat. Individiualista, evangéliumi és nemzeti egyszerre. Nem kell messze mennünk addig a megállapításig, hogy a protestáns középiskola a protestáns szellem alkatánál fogva, milyen mélyen hordozza magában a nevelés ez alapvető alkati elemeit 1 ! A protestáns középiskola legkomolyabb autonómiája, a lélek autonómiája: az, hogy autonóm szellemű nemzeti társadalmat a szellem szabadságának jogán nevelhet! Karcag. Dr. Vályi Armand. MEGJEGYZÉSEK Külföldi diáklevclezésiink. A Magyar Cserkészszövetség diáklevelezési irodája 1936 decemberében rendezte meg Budapesten (a II. kér. r. k. érseki főgimnázium épületében) diáklevelezési kiállítását, amelyen kiállításra kerültek mindazok a tárgyak, térképek, képek, levelezőlapok, fényképek stb., amelyek a magyar diák előtt valamely külföldi állam tájait, városait, néprajzát, építkezését, sportéletét, ifjúsági életét és mozgalmait ismertetik, és amelyeket magyar diákok és diákleányok külföldi barátaikkal, illetve barátnőikkel folytatott levelezés útján szereztek. Ugyanott kerültek kiállításra azok a rajzok, plakátok, levelezőlapok vagy levélpapírfejlécek, amelyeken magyar diákok szemléltetik a diáklcvelezés célját és lényegét, úgy, ahogy az ő lelkűkben él. Ennek a bizonyára érdekes kiállításnak az anyaga, amelyet különben nem állott módomban megtekinteni, szerepelni fog majd egy nagy nemzetközi kiállításon, Párizsban, még az év folyamán, ahol az összes levelezésben résztvevő országok bemutatják a gyűjtött anyagot. Harmadik éve már, hogy 3
