Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 3. szám - Zombor Zoltán: Mitrovics pedagógiai rendszere és a herbartiánizmus
112 Zombor Zoltán : Mitrovics pedagógiai rendszere és a herbartianizmus. b) alkalmazott metafizika, pszichológia, természetfilozófia és vallásfilozófia. 3. Esztétika, melynek egyik részéül -— Platon és az angol morálfilozófusok hatására — (azon okfejtésnél fogva, hogy az erkölcsi ítélet lényegében azonos az esztétikai ítélettel), az etikát, míg másik részéül a művészettant teszi (építészet, szobrászat, festészet stb.). Az alkalmazott metafizikának, valamint az erkölcstannak az egyénre való alkalmazása szerinte a pedagógia, amely mint tudomány, a gyakorlati filozófiától és pszichológiától függ. Az előbbi mutatja a nevelés célját, míg emez az útat, az eszközöket és az akadályokat.17 Vessük hát össze mindjárt ezen a ponton is a segédtudományok kérdését a Mitrovicséval. Látni fogjuk,18 hogy míg Herbart a Kant ismert kategoricus imperativusát akarja kipótolni erkölcsi eszméivel, az úgynevezett öseszmékkel (belső szabadság, tökéletesség, jóakarat, jog és méltányosság eszméje), melyek az emberi egyedekre vonatkoznak, és az úgynevezett leszármaztatott eszmékkel (lelkes társaság, közművelődési rendszer, közigazgatási rendszer, büntető-jutalmazó rendszer és jogrendszer), melyeket az őseszméknek a társadalomra való vonatkoztatása útján nyer.19 Ezen eszmék összessége az erény, mely egyúttal a nevelés célja is.20 Herbart etikája és pedagógiai célkitűzése —- mint látjuk —• teljesen távol áll a Niebergall, Schneller, Makkai, Imre Sándor és Boda István pedagógiáján át kikristályosodott személyiség eszményétől, amelyet Mitrovics Höjjding nagyszerű etikai rendszerének hatására szoros és belső rokonságba hoz a tiszta humánum emberi és transcendentalis életközösségi fokozatával. így alkotja meg a valláserkölcsi személyiség eszményét, melynek a nemzeti társadalom szolgálatára való rendelése a nevelés célja.21 Herbart pedagógiájának másik segédtudománya a lélektan, amelyre az ő speciális metafizikai álláspontja erősen reányomja bélyegét. Metafizikájának reálé-tanát kiterjesztve a pszichológiára, reálénak tartja az emberi lelket is, melynek a legelemibb megnyilvánulásai szerinte a képzetek, amelyek mint erők működnek22, és potenciájuk nagysága szerint egyszer a tudat küszöbe felé emelik egymást, máskor viszont kiszorítják az öntudatba mindig visszatérni igyekvő gyengébbet, esetleg kapcsolódnak és csoportot alkotnak egymással.23 Ä lélek tehát képzetekből felépített gép, mely a ,,pszihikai 17 J. F. Herbart : Umriss pädagogischer Vorlesungen. Leipzig. Reclam- kiad. 7. 1. 2. §. 18 Herbart: Kleinere philosophische Schriften. Herausgegeben Von G. Hartenstein. Liepzig, 1843. III. Bd. 188—192. 1. 19 V. ö. Herbart: Umriss päd. Vorl. : Leipzig, Reclam-kiad. 11—15. 1. 8. §—17. §. 20 V. ö. Herbart: Umriss päd. Vorl. : Leipzig, Reclam-kiad. 11. 1. 8. §. 21 V. ö. Mitrovics : id. mű. : 64. 1. 22 V. ö. Herbart: Lehrbuch zur Psychologie. Herausgegeben von G. Hartenstein. Hamburg—Leipzig, 1900. 15. 1. 28 V. ö. Herbart: Lehrbuch zur Psychologie. Herausgegeben von G. Hartenstein. Hamburg—Leipzig, 1900. 17—21. 1. 13. §—21. §.
