Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 3. szám - Zombor Zoltán: Mitrovics pedagógiai rendszere és a herbartiánizmus
Zombor Zoltán : Mitrovics pedagógiai rendszere és a herbartianizmus. 113 mechanizmusnak“ az egyéntől nem befolyásolható véletlen játéka szerint működik,24 A lelkiélet összes jelenségei a képzetek ilymódon keletkezett viszonyai és kapcsolatai útján jönnek létre, és ezzel is adja meg Herbait egyenként azoknak végső magyarázatát. Herbartnak tehát ez a Hume, Hartley, valamint a James Mill, John St. Mill és Hain pszichológiájával rokon asszociációs lélektana szintén nem hozható semmiféle összefüggésbe a Mitrovics pszichológiájával, azzal a pszichológiával, amely a legújabbkori kutatások minden jelentősebb eredményét magában foglalja. Hogy ennek illusztrálására csak néhányat is felemlítsünk: a figyelem pszichológiájának felépítésénél pl. a gátlási, támogatási, motorikus, centroszenzórikus elméletekből indul ki, s Wundt, Ribot G. E. Müller és Pilzecker, Ebbinghaus, Frőbes, Tichener, Giessler, Dallenbach, Pfänder, P. Barth, Kemsies, Weber, Dresslar, H. Griesbach, L. Wagner, Mishotte, Leo Burgerstein, L. Höffner, E. Wierschma, Kraepelin, S. Bettmann, G. Richter, J. Volkelt, J. H. Leuba, Kerschensteiner, Schiller, R. Baerwald vizsgálatainak eredményeit használja fel.25 Ugyanezt a széleskörű irodalmi ismeretet látjuk a szemlélet, az emlékezet, a képzelet és a gondolkodás lélektanának és pedagógiájának felépítésénél is. A továbbiakban pedig azt látjuk, hogy Herbart szerint az érzelmeket a képzetek egymáshoz való viszonya hozza létre olymódon, hogy ha pl. egy képzet könnyen leszorítja a másikat, az öntudat küszöbe alá, akkor keletkezik a kellemes érzés, ha pedig az ellentétes képzetek egyenlő erejűek és egymás érvényesülését akadályozzák, kellemetlen érzés keletkezik.26 Ezzel szemben Mitrovics a Lehmann és Ranschburg által meggyőzően kifejtett biotónus elméletből kiindulva a Mayer és Orth, Oppenheimer, Frey, Komis, Schuyten, Lobsien, Engelsberger, Anna Martin, Weber, Bickel stb. fiziológiai és lélektani vizsgálatai alapján építi fel az érzelmek nevelésének általa klasszikussá emelt elméletét,27 amely természetesen szigorú és elválaszthatatlan logikai egységbe olvadt pedagógiai rendszerének etikai alapjaival. Az akarat lélektanát Herbart ugyanolyan alapon magyarázza, mint az érzelmekét. Ezzel ellentétben Mitrovics az akarat lélektanában a heterogenetikus és autogenetikus magyarázatokból indul ki, majd ismerteti az akarati élmények biológiai jelenségekkel való szoros kapcsolatát, és így építi fel Lehmann, Witaschek, Siegwart, Meumann, W. Stern, Pfänder, Fouillér, Maine de Biran, Goldscheider, Ach, Wundt, Payot stb. vizsgálati eredményeinek segítségével az akarat teljes pszhio- lógiáját, leszámolván Höffding nagyszerű okfejtése alapján az akarat• 21 V. ö. Herbart: Lehrbuch zur Psychologie. Herausgegeben von G Hartenstein. Hamburg—Leipzig, 1900. 144. és köv. 1. 25 V. ö. Mitrovics : id. mű. : 96—124. 1. 28 V. ö. Herbart: Lehrbuch zur Psychologie. Herausgegeben von G. Hartenstein. Hamburg—Leipzig, 1900. 15. 1. 27 V. ö. Mitrovics : id. mű. : 231-—247. 1. 2
