Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 3. szám - Zombor Zoltán: Mitrovics pedagógiai rendszere és a herbartiánizmus

Zombor Zoltán : Milrovics pedagógiai rendszere és a herbartianizmus. 111

már értékelést is vegyít a maga vizsgálódásaiba, ugyanis a kevésbbé értékes, vagy esetleg káros lelki tevékenységeket visszafejleszteni, viszont a hasznosakat pedig értékük szerint kifejleszteni igyekszik. Itt kapcsolódnak bele a pedagógiába a neveléstudomány azon értékelő szempontjai is, amelyek az emberi életközösség számára hasznos vagy káros ösztönök, hajlamok és lelki jelenségek hasznos vagy káros voltát állapítják meg.

Ezeket a szempontokat elsősorban az etika kölcsönzi a pedagógiának, mely embernek emberhez való viszonyát szabályozza, és erkölcsi vagy társadalmi közösségét juttatja érvényre. De a közösségérzést jelentékenyen fejleszti az esztétikai kultúra is, amelynek céljával és útjával az esztétika ismerteti meg a pedagógust. Mivel azonban az emberi együttélésnek, a társadalomnak vannak általános érvényű törvényei is, melyek az általános emberi tulajdonságokból fakadnak, színezve az együttérzés sajátos következményeivel, ezért fejlődött ki az egyéni és általános lélektudomány mellett is a tömeg pszichológia, valamint a szociológia. A nevelés feladatai közé a társadalom életfolytonosságáról való gondoskodás is szorosan hozzátartozván, világos, hogy a nevelőben is kell szociális érzéknek lenni, sőt szükséges, hogy a szociológiában jártas legyen. A szellemi élet problémáinak legfelsőbb összefoglalása a filozófia lévén, semmiképpen nem mellőzheti a pedagógia a bölcseleti kérdések megbeszélését és eredményeinek alkalmazását sem. Mivel pedig lehetőleg egész embereket akarunk nevelni, a nevelés kérdését a világnézeti problémák összességeibe kell beágyaznunk, hiszen csak így kapunk feleletet a legfőbb lény valóságáról és hozzávaló viszonyunkról is.

Összefoglalva az itt elmondottakat, láthatjuk, hogy Mitrovics világos logikával és okfejtéssel alapozza meg pedagógiáját, midőn a legmagasabbrendű tiszta humánum általa gyönyörűen kidolgozott eszmekörének és fejlődési fokozatainak megfelelően a pedagógia segédtudományait a következőképpen osztja három részre :16

1. Anthropológiai tudományok, melyek a nevelés tárgyát, anyagát és eszközeit ismertetik.

2. A szellemi és világnézeti tudományok, melyek a teleológikus tudományok szolgálatában állanak. (A két csoport között van az esztétika és szociológia.)

3. A teológia a transcendes életközösség szolgálatában.

De lássuk most a segédtudományok problémáját Herbartnál. Az ő pedagógiája — mint tudjuk — nem önállóan jelenik meg, hanem szerves összefüggésben bölcseleti rendszerével. Filozófiája ugyanis három részre oszlik :

1. A logika, amelynek ő filozófiájához csak propedeutikus szerepet szán.

2. A metafizika, melyet a következőképpen oszt két részre :

a) általános metafizika (onthológia, szünechológia és eidológia) •

16 V. ö. Milrovics: id. mű.: 70. 1.