Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 2. szám - Belföldi lapszemle
80 Belföldi lapszemle. BELFÖLDI LAPSZEMLE Országos Középiskolai Tanáregyesület! Közlöny. 1935. évi 3. számában BiharLFerenc adja szokásos szemléjét a középiskolai értesítőkről. Ebben elég mostohán bá,nik el iskoláinkkal, pl. programmértekezéseket sem vesz fel a felsorolásba, s ilyen sajtóhibát is találunk : evang. helyett ,,ang. leánygimn.“ Méhes Gyula : „A magyar faj alkotóereje“ című előadása, ,,Terjed-e a német* nyelv Pesten“ értekezése érdemel említést. A 4. számban Zibolen Endre : ,,Az életrenevelés“, Sándor István : „Középiskola és népiskola“, Győrbíró Ferenc : ,,Ady-kérdés és középiskola“, Masszi Ferenc : ,,Az elsőévesek problémája.“ E két utóbbi cikk az elemiből Való átmenet kérdésével foglalkozik. Utóbbi megállapítja, hogy első évben még megállják sokszor a gyermekek helyüket, II-ban letörnek. Véleményé szérint nincs oly ür az elemi és középiskola között, mint egyesek hiszik. Segítene g bajon esetleg előkészítő osztály, melybe az első negyedév után a gyengéket tenni lehetne, Sulyok Efrém : „A fogalmazástanítás gyakorlati eszközei“ cikkéből látjuk, hogy nem említi Moór Győzőnek ily irányú munkállkodását, pedig sokat foglalkozott lapunkban, és könyvben is ezzel a kérdéssel. Magyar Középiskola 12. sz. Agárdi László : „Az iskola az irodalomban“ 'című —- úgylátszik — cikksorozatában Herczeg Ferenc műveiben a tanítás és iskola kérdésével foglalkozik. Megállapítja, hogy Herczeg nem emeli különösen ki a tanítók, de a diákság fonákságait sem, reális képet rajzol. Nem eszményit, de nem is túloz, mint más írók. Baják Mihály : „A szorgalomra való nevelés.“ Petrich a külföldi tanügyi viszonyok ismertetése kapcsán az osztrák középiskolai tantervvel, a genfi nemzetközi nevelésügyi hivatal elvi határozataival ismerteti meg az olvasókat. Itt vannak megszívlelendő gondolatok. Magyar Tanítóképző 1935. évi 8—9. száma igen gazdag tartalommal új szerkesztésben, Molnár Oszkár szerkesztésében jelent meg. Kemény Ferenc: ,,A népjellem a nevelés- és oktatásügyben“ (befejezése a köv. számbán), B, Braun Nagela.: A falukérdés problémája fővárosi tanítóképzőintézetekben.“ Bácsfalvay Antal : kimutatásokat közöl a túlterhelés kérdésével kapcsolatban, melyek mindenféle oldalról igyekeznek ezt megvilágítani.—- A 10. szám Nagy Ferenc : A földrajzi számonkérés „és feleltet és módja általában (s e rész közérdekű) és a képesítő vizsgálatokon“. Kereskedelmi Szakoktatás lapunk munkatársának, Borostás-Nagy Sándornak szerkesztésében jelenik meg. Az 1935—36. évi 8. sz. Imre Sándornak : „Az Orsz. Felsőkereskedelmi Iskolai Tanár vizsgáló Bizottság feladatairól“ tartott előadása. Evangélikus Népiskola 1935. 12. számban Rozsondai Károly : „A tanító szerepe a falumozgalomban“, Dex Ferenc folytatja: „Egység pedagógiai munkánkban“ című cikkét. — Az új év líj köntösben, régi szempontok szerint szerkesztve hozza a lapot. Kuszák István kezdi cikkét a nyolcosztályú népiskola gyakorlati működéséről. Giieczhaber Endre a tanítóság megoldásra váró problémájáról ír. Gárdonyi Zoltán az egyszerű koráiról. Keresztyén Igazság 1936. évi 1. száma Hilscher Zoltán : „Reformnemzedék“, Járosi Andor : „Erdélyiség és irodalom“. Gyermeknevelés 1936. évi 1. száma „Nőnevelési ankét.“ címen megszólaltat e kérdésről különböző tényezőket : Imre Sándor, Berta Ilona, Csávossy Elemér, Rakkssányi Mária, Eckhardt Tibor, Mellemé Miskolczy Eugénia, Bánkuti Dezső, Marton Anna orvos, Párkányi Norbert, Moór Mária írónő, Máday István, egy anya, egy másik anya, érettségizett leány nyilatkoznak kisebb-nagyobb cikkekben, karácsony Sándor : „A nőnevelés reformja és a női lélek“, Nemesné Müller Mária : Nőnevelő középiskola“ címen cikkekben fejtegeti a kérdést. Harangszó 1935. évfolyamában Szabó József szerkesztő Lutherről ad sorozatos cikket, az 1936. év 1. száma folytatja ezt, s Luther „és az iskola“ címen nekünk tanároknak szól. Krónikás.
