Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 10. szám - Hazai irodalom
Hazat irodalom. 425 Sárospataki Református Lapok 38. szcíma dr. Mátyás Ernő gondolatait közli a nemzetnevelésről. — 44. sz. Az új Utasítás az egyházi iskolákban több szempontból ad okot aggodalomra — írja. Néptanítók Lapja. ifi. sz. Gyarmatin/ Aurél : „A közép- és népiskola kapcsolata“. Vannak, akik panaszkodnak a népiskolára játékos módszere miatt. Azt fejtegeti, hogy gyermek fejlődéstani alapon lehet áthidalni a népiskola és középiskola közti különbséget. 20. sz. Hajós Elemér érdekes beszámolót ad az amerikai iskolák szociális neveléséről. A gyermekek osztályzatot nyernek pl. megbízhatóságból, készségből, önuralomból, együttes munkálkodásból stb. 21. sz. Gyulai Ágost ismerteti Mester János dr. új könyvét : „Nevelői gondolkodók és nevelési rendszerek Olaszországban...“ Mester szeretettel fordul e sokáig elhanyagolt téma felé. A fasizmus nevelő elveit abban látja, hogy katonás, férfias jellemű polgárt akarnak nevelni, szem előtt tartják a munkás ember megbecsülését és a munka kiválóságát. Keresztyén Igazság 9. sz. D. Dr. Prőhle Károly az evangélikus tanárképzés gondolatát veti föl. A liberalizmus kora elerőtlenítette evangélikus kultúránkat. Áz állam anyagi támogatást ad, de sablonizálja iskolánkat. Szükség volna külön tanfolyamokra evangélikus tanárok és tanárjelöltek számára. Benkő László teljesen evangélikus és magyar ifjúsági szervezet kialakítását sürgeti. — 10. sz. Dr. Sólyom Jenő: „Család és vallástanítás.“ — 11. sz. Dr. Miczián Dezső: „Az evangélikus keresztyénség útja a történelemben.“ Gyermeknevelés. 8. sz. A szerkesztő a gyermekzsúrokról, azoknak helyes irányításáról szól. Gyömrői Edit: „A gyermekkori félelmek.“ Oktatófii nikireiuleltséj) Hivatalos Közleményei. 8. sz. Dr. v. Pálfi János : ,,A film a tanítás és nevelés szolgálatában.“ A szemléltetés legnagyobb fontossága, hogy a gondolatokat és jelenségeket hatásosan megvilágítja. Sokan tartózkodva fogadják az oktatófilmet az iskolában, holott ez sem a tanulmányi rendet, sem az erkölcsi életet nem zavarja. Különösen nagyjelentőségű a film a biológia tanításában. —* 9. sz. Első követelménynek mondja gl, hogy e filmeket mindig a tanórák keretében kell fölhasználni. Másik alapkövetelmény, hogy a filmet a gyermek szellemi fokának megfelelően mutassuk be. Evangélikus Élet. 31—32. sz. Dr. Bukooszky Ferenc ír hosszú cikket, melyben a keresztyén hit és a természettudomány kapcsolatát tárgyalja. — 35. sz. Buda visszavételének megünnepléséhez protestáns szempontból szól hozzá dr. Kring Miklós. Budapest. Dr. Győry Aranka. HAZAI IRODALOM Imre Sándor : A neveléstudomány magyar feladatai. Értekezések a m. kir. Ferenc József Tudományegvetem pedagógiai intézetéből. Üj sorozat. 1. szám. Szeged, 1936. 8°. 136 1. E munka nagyérdemű szerzőjéről tudjuk, hogy a magyar nemzetnevelők között kimagasló helyen áll. A nemzetnevelés létfenntartó nagy kérdéseivel hazánkban eddig senki annyit, senki oly mélyrehatóan, oly égő lelkesedéssel és tudományos felkészültséggel nem foglalkozott, mint ő. Valósággal szívügyévé, élete feladatává tette, hogy nemzete rendeltetésének, elhivatásának, jelen kötelességének és jövő fennmaradásának útját megmutassa. Soha nagyobb szükség nem volt erre, mint a mostani súlyos és válságos időkben, melyekben prófétául és apostolul küldötte Imre Sándort a magyar nemzetnek a Gondviselés. Ez a könyv is az ő nemzetéért lángoló lelkének prófétai megnyilatkozása. A nevelésnek sok olyan területét, mondhatni misztériumait tárja fel, melyek eddig rejtve voltak, vagy amelyeket nem tartottunk a nevelés körébe tartozónak. Az is a célja, hogy felkutassa mindazt a területet, melyet művelnünk kell, hogy ilymódon módot nyújtson a feltétlenül szükséges tennivalók megismerésére. Hogy ez a terület mily óriási, s ebből folyólag neveléstudományi
