Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 3. szám - Dr. Mohr Dezső: Folytatásos iskolai fogalmazványok

128 Dr. Mohr Dezső: Folytatásos iskolai fogalmazványok. szag. No, de ez se tart örökké, hanem kész lett. Ekkor megmosták a vad­disznót és következett a legjobb, a megevés. A vaddisznó húsa kitűnő volt, csak az a kár, hogy bár sok volt, mégis gyorsan elfogyott. Csupor István, II. o. t. Fecskék. Brr, de hideg van, mondtam magamhan, s közben pedig görcsösen húztam össze gémberedett kezemmel magamon a kabátot. Valóban téli idő volt. Az utcán nem láttam egy lelket se, láttam azonban mást, siralmas képet : az éppen vándorútra készülő fecskéket, a hidegtől közel a megfagyáshoz. Egyet, amely épp akkor esett a földre •— miután utolsó ereje is elhagyta —, felemeltem két ujjam között puhán, hogy megvizsgáljam... De amikor újra és újra estek a fecskék körülöttem, magam sem tudom hova és miért, csak futni kezdtem, közben pedig mindig ez járt a fejemben : itt tenni kell. Gondoltam, a barátomhoz futok, akivel, gondoltam, majd megbeszélem a dolgot II. Útközben bizony kinyílt a kabátom, s a hideg szél süvítve járt át rajtam, de mit törődtem én akkor ezzel. Barátomhoz érve kissé kifújtam magamat, majd a tárgyra tértem. Nem kellett sokat beszélnem, mert minduntalan estek a fecskék a macskák örömére, miket nem győztünk dobálni. Majd barátom magára kapva kabátját, szó nélkül kifordulva a kapun, futni kezdett. Én a fáradságtól nem tudtam követni, hanem tudtam, hogy minden megbeszélést a vásártéren tartunk, oda igyekeztem hát. III. Oda érve, már várt engem a barátom pár falusi fiúval, s messziről kiáltotta: Tudod, úgy gondoltam, a még élő fecskéket pár falusi gyerekkel kosarakba szedjük. Bólintással jeleztem, hogy az indítványt elfogadom, s elindultunk, hogy kosarat szedjünk. Szereztünk is három nagy kosarat, és rögtön munkához láttunk. IV. Felszedtük mind a kosarakat és hazafelé igyekeztünk. Mindjárt a mi kamránkba vittük, hol élesztgetni kezdtük őket egyenként. Ez a művelet többé-kevésbbé sikerült is, amennyiben mondhatom, hogy egy körzetből 79 élő fecskének az életét mentettük meg, nem is szólva a döglöttekről és azok­ról, melyek a földre esve a kocsi kerekének lettek áldozatai. V. A hideg idő azonban délután sem akart megszűnni. Csak 6 óra felé állt meg a szél. Ekkor aztán egyszerre kiengedtük a fecskéket. Leírhatatlan volt ez a kép. A fecskék egyideig még ott lebegtek a házunk felett, párjukat keresve. Közben pedig csicseregtek, melyből én a köszönetét éreztem ki. Majd később mind több és több ment el, s a végén már csak itt-ott lebegett egy pár. Mikor aztán azok is elmentek, elérzékenyülve néztem utánuk, s csak e pár szót szóltam, azt is magamban : De jó téma lenne ez egy fogalmaz­ványnak ... Semadan Kálmán, IV. o. t. A békásmegyeri cigánybál. Nálunk Békásmegyeren vasárnap cigánybál volt. Megjelent ott az egész környék cigánya, még a sánta Marinka néni és a süket Mózsi bácsi is eljött. A bál színhelye a faluvégén fekvő félszer volt. A félszer szépen fel volt díszítve szallagokkal. Kalácsuk, sült húsuk és pénzük is volt, mert újévkor rogyásig osztogatták a boldog új évet kívánókat. Karácsonykor pedig este fals haiigon énekelték minden ablak alatt, hogy : „Pásztorok, pásztorok örvendezve.. és így nagyon sok helyen kaptak bort és kalácsot, hogy három napig nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom