Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 3. szám - Dr. Mohr Dezső: Folytatásos iskolai fogalmazványok
Dr. Mohr Dezső: Folytatásos iskolai fogalmazványok. 129 Voltak józanok. A kalácsot pedig félretették a bálra. Kolompár Zsiga és Gyura külön meghagyta minden cigánynak, hogy pálinkásüveg és egy liter bor nélkül nehogy el merészeljenek jönni a bálra, és nem árt, ha egy kis rumot is hoznak. Este 5 órakor kezdtek jönni a vendégek. A szabad tűzhelyen tüzet raktak. Legelőször a Tonté-család jött teljes létszámmal, hat felnőttel és 10 nebulóval. Feketék voltak, mint a korom, mindegyikükön volt rendes nadrág, ing, kabát, de cipőre már nem tellett, így hát mezítláb vagy pedig rongyba csavarták a lábukat. Aztán Csicsáék érkeztek, ők bő gatyában és a felnőtt cigányokon nagyrészben öreg keménykalapok voltak. Az asszonynépen pedig rongyos piros szoknya volt. Azután végre megérkeztek Kolompárék kidomborodó mellekkel, baloldalon a szív iránt ott volt a pálinkás üveg, jobboldalon pedig a bor. Most aztán megkezdődhetett a mulatság. Folytatás következik. Folytatás. A zenét egy vak verklis és két öreg, rokkant cigány szolgáltatta. A bálkirálynő a zöldszoknyás, rongyos, borzos Tonté Marcsa lett, mert rajta egy öreg bakancs volt. Aztán megkezdődött a mulatság. Rúgták a port, de ilyen táncot még nem láttam. Az egyik pár felugrott majdnem a mennyezetig, a másik kettő forgott, mint a csiga. A harmadik pár valami afrikai néger táncot járt, míg a negyedik valami vadnyugati indián táncot lejtett. Majdnem kirúgták az ártatlan istálló oldalát. Ä vak verklis bele is izzadt a sok verklizésbe, a másik rokkant pedig hátborzongató hangokat csalogatott elő a trombitájából. A harmadik zenész pedig húzta a vonót a hegedűn, hogy az embernek könnybelábadt a két szeme pillája a meghatódottságtól, akarom mondani a fejfájástól, de azért zenéltek kegyetlenül. A cigányok járták vígan a csárdásra a rumbát, meg a keringőt, no meg a hopszasszát. A portól, meg a füsttől alig lehetett látni már. Ekkor félbeszakították a táncot, és leültek enni. Ügy jóllaktak, hogy mozdulni sem tudtak, de azért gyúrták magukba a kalácsot, nehogy lemaradjanak, és a másik véletlenül többet egyék a kalácsból. Az evés fárasztó művelete után rátértek az ívás könnyebbnek nevezhető nemes cselekedetére, s ezért most már előkerültek az üvegek. Folytatása következik. Folytatás. Ekkor már végleg nem lehetett bírni velük. A földön hemperegtek, daloltak, az asztalon ugráltak. Gyura pedig elkezdett mesélni, hogy szegény Tonté Zsiga hat hónapig a börtönben lakott. Nem igaz, mert kilenc hónapig, mondta Lajos, de hat hónap volt, nem igaz, mert kilenc, hangzott bele a cigánytömeg rémséges üvöltése. Az egész sereg két részre oszlott, az egyik párt mondta hat hónap, a másik párt kilenccel válaszolt. Az öreg Mozsi békítette őket. A Gyura-pártnak mondotta, hogy hagyják a Lajos-pártra, hogy kilenc, mert az okosabb enged. A Lajos-pártnak is mondotta, hogy hagyja rá a Gyura-pártra, hogy hat, mert az okosabb enged. Gyura mondta is rögtön, igazad volt Lajosom, kilenc hónap nem, neked volt igazad hat hónap, neked volt igazad, nem igaz neked, s már-már újra össze akartak verekedni, de akkor körülbelül éjfél volt, és a szél elkezdett kísértetiesen fütyülni. A lámpa leesett a szögről s sötét lett. Mindnyájan féltek, de ekkor föntről, nyilván a levegőből kísérteties hangok hangzottak : M a u u u v a u u u u. Biztos a kísértetek, gondolták az együgyű cigányok, és hirtelenébe feltépték az ajtót, és egy ezer méteres síkfutást rendeztek a cigányárokig. Ott pedig bebújtak a sátraikba és remegtek, reggelig nem aludtak. Szegény félszer, hát az milyen volt. A földön a pálinkás üvegek darabjai, meg a kalácshulladékok. A fal bemocskolva, egy szék darabokra törve, a lámpa összetörve. A cigánybál közönsége azóta is félve néz a félszerre, mert ott „kísírtetek“ laknak, mondják ők. Ha tudnák pedig, hogy akkor éjjel néhány kandúr verekedett a padláson és azok zuhogtak, hát akkor bizony szegény 'félszerből nem maradna semmi, csak rom, mert minden cigánybált ott tartanának. De „azirt jau vut á bál“, 3
