Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 1. szám - Megjegyzések
40 Megjegyzések. Szellemi és erkölcsi művelődését, a lap minden gondolatával, minden sorával, levegőjével a nélkül, hogy tüntető külső formában, jelszavakban érvényesülne. Egész gondolatanyaga a következő hármas szolgálat egyikét végezze : 1. legyen kapcsolatban a középiskolai tanítással, ennek anyagát érdekesen, a diák kérdései szerint dolgozza fel ; 2. nyújtson szórakozást a nemes, tiszta szépirodalommal, amely megérti az ifjúságot, s amelyet az ifjúság is megért ; 3. adjon irányítást az ifjúság kérdéseinek a feltárásával és megoldásával, öntevékenységében támogatással és ihletést, sugallást, a személyes vallásos tapasztalat és élmény ébresztésével. Az É. K. által kifejezett eme célkitűzésnek nincs sebezhető oldala. Ezért minden idegenkedés, bizalmatlankodás és közöny fél re Levésév ;1 el kell indulni annak az útján, s lelkiismeretesen és becsületesen szembe l>ell nézni a természetes nehézségekkel, igyekezve legyőzni azokat. Az az érzésünk, hogy ezek között a „kötelezés“ ellenszenves réme a legkisebb. Egy pengőnél sokkal többet kiad még a szegényebb is haszontalanságokra. Azt meg csak a rosszakarat vonhatja kétségbe, hogy hacsak nem ront a lap, százhatvan kéthasábos oldalon, az egy pengőnél jóval nagyobb, igazán nem kicsinyelhető ellenértéket ad. Legnagyobb nehézségnek mutatkozik a lap szellemi és tudományos színvonala mértékének a megállapítása, eltalálása. Sehol az életben nincs az eszmevilágnak, a lelki fejlettségnek, tehát a lelki igényeknek olyan óriási különbsége, mint a tíz és tizennyolc éves fiúk, valamint a tíz és tizennyolc éves leányok között. Az előbbiek még mesét olvasnak, vagy babákkal játszanak, az élet valóságától messze vannak, az utóbbiakat az élet legnagyobb kérdései foglalkoztatják vagy verik fejbe. Közben is a fejlettségnek egymástól sokszor messze és hirtelen távolodó ugrásai jelentkeznek. S joggal vethető fel a kérdés vagy a kétely, hogy az így ezer és ezer irányban feltámadó, rendkívül különböző, sokszor talán ellentétes lelki igényeket kielégíteni akaró lap, havonként egyszer tizenhat oldalnyi terjedelemben, betöltheti-e hivatását ? A kétségtelenül meglévő nehézség, ha teljesen nem győzhető is le, csökkenthető úgy, hogy a különféle korú és nemű ifjúság igényeit kielégíteni akarás mértéke más lesz az egyik, mint a másik számban. A gyökeres megoldás pedig az volna, vagy az lesz, ha a lap megkedvelésével az előfizetők száma, különösen az állami, községi vagy másfelekezetű iskolák református növendékei között emelkednék, s a lap terjedelmét emelni lehetne egyelőre huszonnégy oldalra, esetleg más célszerű s a kívánságoknak megfelelő változtatásokat is lehetne eszközölni. A terjedelemre vonatkozó ez a kívánság átvezet a következő követelményre, hogy a lap kiállításánál, tartalmánál, stílusánál, közérthetőségénél fogva olyan vonzó, népszerű, kedvelt és keresett legyen, hogy az olvasók, illetőleg az előfizetők tábora a legtermészetesebb úton önként megnövekedjék. Ennek előfeltétele megfelelő szerkesztőség, megfelelő munkatársak. Ezen a területen egy szűkkörű szerkesztőség és munkatárs-gárda nem oldhatja meg a kívánt feladatokat, meg kell szereznie az ország összes középiskolái református társadalmának a cselekvő közreműködését. Ezért fel kell venni azokkal és kiépíteni a közvetlen, meleg, személyes kapcsolatokat három közvetlen cél érdekében. 1. Munkatársat szerezni lehetőleg minden intézet tanári karából s egy-egy intézetben arra való tanulók közreműködését a bölcs határig elősegíteni s irányítani. 2. A szerkesztés minden irányú munkáját őszinte, tárgyilagos', jóakaratú kritikával kísérni, a kifogásokat, kívánságokat és igényeket a szerkesztőség tudomására adni. 3. A lap olvasásában a tanulók segítségére lenni. Bár a lap minden cikkének könnyen érthetőnek kell lennie, mégsem hisszük, hogy a legjobb elgondolások és megvalósulások mellett is elég gyümölcsöző volna a lap olvasása, ha a tanulókat egészen magukra hagynék. Hiába próbálja pl. valamelyik cikk rávenni a gyermekeket arra. hogy próbálják magukat és környezetüket beleszoktatni az étkezések előtti és utáni családi közös imába, hiába áramlik a cikkből a mögötte világító vallásos élmény őszintesége és energiája, ha a tanár, az osztályfőnök, vagy a vallástanár segítségére nem megy a lapnak, a gyermeknek, s a maga személyes ráhatásával nem szerez érvényt a kívánatos gondolatnak. És megfordítva is nagyon gyakran felmerülhetnek olyan kívánságok, hogy a tanár óhajtja az országos kis lap támoga
