Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 10. szám - Hazai irodalom
428 Hazai irodalom. problémái. 14. szám. Egy-egy kötet ára 1'20 P. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. Vajthó László szerkesztésében nagyon érdekes kis könyvsorozat lát napvilágot. A főszerepet az irodalom tanítása viszi, de már a földrajz, ének, latin is hanghoz jutott. Szondy és Üjváry könyvei szinte egymásmellé kívánkoznak. Szondy György, a pompás tollú író és kiváló biológus, éleslátásával látja meg ifjúságunk nevelésében az olvasás hiányát és a rossz olvasmányok káros hatását. Hogy ezen a hiányon segítsen, hatalmas munkát végzett, összeállította a házi olvasmányok jegyzékét. Nem a saját szaktárgya, hanem a magyar diák nevelése, az egyetemes műveltség, a jövőre való felkészültség voltak irányító szempontjai. Költemények, mesék, mondák, regék, legendák, hősregék, mesés történetek, elbeszélések, kalandos történetek a magyar föld és a magyar gyermek életéből, idegen népek és gyermekek életéből, a természet köréből, azután adatgyűjtésre szolgáló munkák, útmutatók, atlaszok, folyóiratok stb. mind ott sorakoznak Szondy munkájában. Még abban is megkönnyíti munkánkat, hogy osztályok szerint csoportosítja az összegyűjtött és kiválogatott anyagot. Munkánk megkönnyítésére teszi azt is, hogy a tanítás keretében (rendes tanítási órák, helyettesítések) felolvasható olvasmányokat is osztályonként részletezi: A szorosabb értelemben vett olvasmányokat illetőleg a felső osztályokban a magyar nyelvi tanulmányoké az oroszlánrész, mellettük a történelem, vallástan, természetrajz, a klasszikus és modern nyelvek jöhetnek szóba — csökkenő sorrendben. Ez az olvasmányanyag azonban legnagyobb részben már a felnőttek irodalmából kerül ki. Az alsó osztályokban a földrajz, történelem és természetrajz számíthat a legtöbb olvasmányra. A ma uralkodó tanítási mód mellett jó, ha a diák egy könyvet el tud olvasni hetenként, tehát egy évben 32—35 kötetet. A munkáltató oktatás térhódítása esetén ez a szám 40—45 kötetre emelkedhetik. A magyar nyelv tanárai a kötelező olvasmányok révén irányítják az ifjúságot és annak olvasó hajlamát. De ez nem elég, minden tárgy tanárának apostolnak kell lennie, hogy megkedveltesse, megszerettesse a saját tárgyát és annak felhasználható irodalmát. Mert, hány száz és száz természettudományi, földrajzi, történeti hajlandóságú tanuló van, aki sokáig tévelyeg, sőt eltéved a mi nemtörődömségünk miatt. Mindenki elismeri az olvasmányok rendkívüli nevelő hatását, még sem fordítunk elég gondot az ifjúság olvasásának irányítására. Ennek a következménye, hogy a tanulók gyakran éppen a legkiválóbb alkotásokkal nem ismerkednek meg a koruknak megfelelő olvasmány-anyagból, pedig az ilyen veszteség esetleg az ifjú pályaválasztásánál néha egész életre szól. A selejtes munkákhoz mindig hozzájut az ifjúság, mert azok olcsók és érzékcsiklandozók. Éppen ezért kell a nevelői ellenőrzés és irányítás, ahol mindenkinek együtt kell dolgozni, aki szereti a nemzet virágát, az ifjúságot. Az iskola és a szülői ház ebben a kérdésben elválaszthatatlanok. Nem mindegyik szülő tudja megítélni, mi való az ő gyermekének. Mert a tízesztendős gyermeknek méreg lehet, ami a tizenhatesztendősnek építő élmény. A túlfűtött képzeletűnek olaj a tűzre, ami a képzeletszegénynek csak elmemozdító orvosság. ' A rossz könyv ellen, a szenny- és ponyvairodalom beszivárgása ellen pusztán tilalmakkal, szigorú ellenőrzéssel még sehol sem sikerült védekezni, mondja Üjváry Lajos. A leghathatósabb védelem : az állandóan, alkalmas módon és időben, s természetesen kellő bőségben rendelkezésre bocsájtott jó könyv. Ezt a védelmet a szülői ház és az iskola állandó tájékoztatásával a jó könyvek jegyzékeinek kell ellátniok. Ezért kell ott lenni minden természetrajz és földrajz tanár asztalán Szondy György munkájának, mert a módszeres tanmenetek elkészítését elősegíti, élővé, beszédessé teszi az órákat a jelzett anyagok felhasználása. Világosfejű, gyakorlati érzékű, gazdasági hajlamú diákokat nevel, márpedig nekünk ezekre van most elsősorban szükségünk, hogy megalapozhassuk a magyar társadalom új ezredévre szóló életépületét s vele hazánk fennállását. Budapest. Dr. Horváth Károly.
