Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 10. szám - Dr. Hamvas Gyula: Az új középiskolai tanterv és a református gyakorlati pedagógia legközelebbi feladatai
Dr. Hamvas Gyula : A református pedagogi legközelebbi feladatai.391 2. Történelem. Magyar történelem. Hogy a magyar történelem tárgyalásánál miben jelent nagy értéket a református történetírók felfogása, azt a IIÍ. b) pont alatt elmondtam. A református szabadkutatás, vizsgálódás és gondolatszabadság elvén felépült történelem az erkölcsi nevelés főpillére, az érzület nemesedésének feltétele, megindítója és eszközlője egy szociális irányban haladó akarati tevékenységnek. Ennek a szellemnek térfoglalása fejlődést jelent az egyén számára, de fejlődést hoz a közösségnek is. Vájjon hogyan fogadja a magyar fejlődés útján a vázolt erkölcsi alapon megindított tanuló, ha rájön arra, hogy a XVI. és XVII. század nemzetvezérlő gondolata a reformáció, amely világot rontott és épített e két század alatt, a mai történelem-tankönyvben a XVIII. század közepétől véglegesen eltűnik (néhány sor és semmi egyéb), és e letűnt és semmivé vált gondolat valójában ma mégis itt van, erős, történetivé vált egyházak ápolásában, jelen van hatalmas iskolák falain belül, melyek sokezer tanulót oktatnak éppen az ő szellemében. Vájjon nem fog-e a gondolkodó tanuló csodálkozni a hangosan beszélő ellenmondáson ? Ezt a megdöbbentő szakadást a magyar történelem fejlődésének vonalán el kell tüntetni. A súlyos hibát minden református történelemtanár reparálni tartozik ; meg kell találnia a módját, hogy az említett két században is súlya szerint méltassa a református gondolatot, és ezzel a kálvinista vizsgálódás mélységével és alaposságával szemléltesse a nemzeti múltúnkban az erők valódi arányából összeépített történetét. Ókori történelem. Hazánk és benne a reformátusság a múlt századokban összeforrott a klasszikus kultúrával. Mivel a kálvinizmus erkölcsi világa a klasszikus kultúra életnyilvánulásaiban sok nemes felfogásbeli egyezőséget talált, irodalmilag is kiterjeszkedett e korra, úgyhogy ma nem nehéz az ókor történelméhez megtalálni a jó református történelmi műveket és ez irodalom erkölcsi felfogásán keresztül értetni meg a tanulóval a klasszikus világ vezető gondolatait és történelmi erőit és az azok által alkotott világ szellemi struktúráját. Ami ezután itt következik, az átmenet a követekező fejezethez, a munkamódhoz. A javaslatnál megemlítem éppen az ókori történelemre vonatkozólag „Korrekonstrukció és élményszerűség, dr. Ravasz László Pál Athénban című műve a pedagógia területén“ címmel megírott módszertani dolgozatomat.1 Dr. Ravasz László tárgyalásra kivá1 Megjelent a Prot. Tanügyi Szemle 1934. évi 5. számában.
