Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 8-9. szám - Hazai irodalom
382 Hazai irodalom. Bódi Ferenc : A középiskolai földrajzoktatás története Magyarországon az első Ratio Educationis-tól napjainkig. Ablaka György könyvnyomdája Szeged. A szegedi M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiailélektani Intézete. 8°. 156 1. Bódi Ferenc műve V. kötete a Kolozsvárról Szegedre menekült egyetem pedagógiai-lélektani munkásságának. Schneller István, a klasszikus nevelő, Bőhm Károly, a remekbe foglalt filozófus, utódai: Imre Sándor, ezután Várkonyi Hildebrand nevelnek ottan. Bódi még Imre Sándortól sajátítja el az alapismereteket, a pedagógiai érzéket. Mert annak, aki napjainkban ilyen munka megírására vállalkozik, elhivatott embernek kell lennie és tárgya, a földrajztudomány, szerelmesének. Nemes a kitűzött célja : történeti okfejtéssel járulni hozzá a középiskolai földrajzoktatás módszeres öntudatának fejlesztéséhez. Ilyen szempontokból vizsgálja, hogy milyen művelődéspolitikai, pedagógiai, didaktikai és tudományelméleti törekvések és hatások alatt alakult időről-időre a középiskolai földrajz tanításának elmélete. Melyek voltak, s milyen egyéb körülmények összhatása révén jöttek létre a valóban elért eredmények, s ezek egymásutánjának eredményéül a jelen állapot. Időről-időre külön választva tárgyalja az állami, a katolikus és autonom iskolák, a református, evangélikus, unitárius és görögkeleti iskolák viszonyait. Tárgyalása közben mindig és mindenütt azt veszi középiskolának, amit maga a kor — bár különböző elnevezés alatt — rendelt alája ennek a fogalomnak. Sok mindent értettek régente a földrajzon, és nagyon sokfélét tanítottak a földrajz címen, amit ma már senki sem merne odasorolni. De még nagyobb hiba, hogy a földrajz 1777 előtt nem is szerepelt a legtöbb iskola tanrendjében, hiszen ahhoz még nem volt általános érvényű Utasítás és Rendtartás. A földrajzoktatásnak a gimnáziumokban való általános bevezetését mindenesetre a Ratio Educationis-nak köszönhetjük. A naturalizmus érvényesülése eredményezte a földrajznak, mint a külső világ dolgaira vonatkozó ismeretnek a gimnáziumi oktatás minden fokán való tanítását. Eleinte bizony csak az alsóbb osztályokban tanították. Ott pedig nem magasabb képzettségű emberek tanítottak, hanem akik csak érettségit tettek. Az igazi tanárképzés megszervezése csak 1867, az alkotmány helyreállítása után történik. Mindenütt belelátunk a módszer kialakulásába is, szinte szemünk előtt folyik le majdnem 200 év távlatában a földrajz mai módszerének kialakulása. Régente megszabta egységes előírás, hogy mikor, melyik napon, melyik órában kell tanítani a földrajzot. A szegény tanulóknak fel kellett sorolni a kerületeket (járások), városokat, várakat, azok viszontagságait, régi és mai urait, a nép nyelvét, jó és rossz szokásait, a foglalkozást, a zárdákat, kolostorokat, összes iskolákat, templomokat, a vármegyék sajátos viszonyait, természeti kincseit mind a három országból stb., stb. Mert akkor ez volt a földrajz. Nem tudjuk minden előnyét felsorolni ennek az értékes munkának. Kartársaink azonban sok okulást nyerhetnek belőle. Budapest. Dr. Horváth Károly. Öt világrész magyar vándorai. Magyar fölfedezők Benyovszkytól napjainkig. írta : Halász Gyula. Budapest, 1936. Grill Károly könyvkiadóvállaíata. 8°. 190 1. Az öt világrész magyar vándorainak története visszanyúlik azokba az időkbe, amikor még csak három világrészről tudott a „világ“, s ezek lakói sem sokkal többet tudtak egymásiól, mintha más-más csillagon élnének. Julián barát 1235-ben indult ei az ősmagyarok keresésére. 1583-ban a budai Pannonius István Sir Humprey Gilberttel jár Üj-Foundlandban. Zalánkeméni- Kokas Istvánt nem említve, Benyovszky Móric emelkedik toronymagasságra, aki már Mária Terézia kortársa. Benyovszky még élt, amikor Körösi Csorna Sándor megszületett. A XIX. században pillantották meg a napvilágot : Magyar László, Xántus János, Vámbéry, Széchenyi és Lóczy, Zichy Jenő, Teleki Samu, Déchy Mór, Bíró Lajos, Torday Emil és végül Stein Aurél. Őróluk szól az öt világrész magyar vándorainak tizenhét fejezete.
