Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 8-9. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi fs iskolai hírek. 383 Nemcsak beteghelyettesítéskor, hanem módszeresen beosztva a tanmenetünkbe, felhasználhatjuk szerzőnk munkáját. A nagyenvedi kollégium világhíres diákjának, Körösi Csorna Sándornak a példája mindenha lelkesíteni fogja a minden szépre és jóra fogékony ifjúságot. Megérdemel annyi ismertetést, jó szót, mint pár hadvezér. A tudomány évkönyveiben aligalig találjuk párját Körösi Csorna, a nemes magyar tudós életének, aki a XIX. század elején egyes-egyedül, baráttalanul, úgyszólván egyetlen fillér nélkül, gyalogszerrel rótta végig az utat magyar szülőfalujából Tibet vadonaiba. Tudomány szom ja serkentette lépteit, írja Csornáról angol méltatója, H. G. Rawlinson. Azonban tudományos érdemei bármennyire magasodjanak is, sokkal nagyobb nyereség reánk magyarokra nézve az, hogy Csornának egyéni jelleme példánykép szolgálhat hazánk nemesre törekvő ifjú sarjadékának. Kérkedés nélkül kérdezhetjük a világ bármely nemzetétől, hogy a panasznélküli küzdelem és önzetlen cselekvés terén a tudomány érdekében felmutathatja-e párját Körösinek? S ha kérdenők a dicső halott géniuszát, hogy mi volt a bűvös talizmán, mely annyi szenvedést és fáradalmat neki élvezetté tudott varázsolni, válasza leend : hazám és nemzetem — mondotta Csornáról Duka Tivadar. A jobb sorsra érdemes Magyar László, a szinte alázatosan csendes Bíró Lajos, a zilahi kollégium diákja, a debreceni teológia teológusa, az Afrikáján') Torday Emil, a pesti evangélikus gimnázium ma is élő világhíres növendéke Stein Aurél, mind itt adnak találkozót egymásnak. Nincs, nem is lehet benne mindenki ; aki a magyar névnek, a magyar nemzetnek hírt és dicsőséget szerzett, de nekünk tanároknak, akik jellemes, munkára kész, tűrni és szenvedni tudó fiatalságot akarunk nevelni, feltétlenül meg kell találnunk az igazgyöngy-szemeket, hogy azokat csillogtassuk a földrajzórákon a ránk bízott ifjúság előtt. Budapest. Dr. Horváth Károly■ A dunántúli evangélikus egyházkerület a közelmúltban ünnepelte evangélikus, protestáns és a nemzeti élet vezető tényezőinek jelenlétében általánosan szeretett püspökének húszéves jubileumát. E sikerben gazdag időszak nagy eredményeinek titka a püspök nagy munkabírása és munkaszeretete. Szünetlenül dolgozik és pihenése csak a munkamező váltogatásában áll. Irodalom, szószék, egyházkormányzás, belmisszió, társadalmi tevékenység és annyi más munkatér egyaránt tanúi lelkes tevékenységének. Nagy a sugalmazásereje, mellyel apostoli buzgóságát átsugároztatja lelkész, tanár, tanító és világi munkatársai leikébe. Nagy a rendszeres munkálkodás szervezésében. Évenként kiadja egy-egy év munkaprogrammját, és ennek végrehajtását személyesen szorgalmazza gyülekezeti, körzeti, esperességi, egyházkerületi konferenciákon. A siker látható bizonysága, hogy templomok, iskolák, jótékonysági intézmények tömegesen épülnek, illetőleg alakulnak. Bölcs gondozásának áldását érzik az egyházkerület középfokú iskolái, a soproni, kőszegi, bonyhádi középiskolák és a soproni tanítóképző. Mindegyikben internátus teszi még sikeresebbé az iskolák munkáját. Nekünk, tanároknak különleges okunk van hálásan üdvözölni a jubilánst, mert ő a „mienk“. Tanárcsalád nevelte egyházunk vezéréül. Édésatyja, Kapi Gyula, a soproni tanítóképző nagynevű igazgatója, a kiváló zeneszerző, táplálta benne az egyház és az iskola szeretetét. Protestáns folyóiratunk lapjain is méltó róla megemlékeznünk. Ő, lelke méltó barátjával, Ravasz Lászlóval, és a többi más református vezértényezővel, a Protestáns Irodalmi Társaságban és másutt is nemcsak hirdeti, de meg is valósítja a protestáns testvéri együttműködést. Kupi Méla. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK
