Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 8-9. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 379 A 48-—85. lapon az empirizmus neveléséről szól. A XIX. században Condillac, Romagnosi (a fasizmus 'előfutárja) s főleg Gabelli emelkedik ki. Az antiklerikális Ardigo alkot egyedül rendszert, szerinte a nevelés célja a szokások lélektani fejlesztése ; a koncentrikus tanmenetek túlzó híve. A XX. században fellépő liberalizmus következtében azután közepes egyetemek, gyenge középiskolák tömege létesül, s kevés az elemi iskola. Kiemelkedik az 1934-ben meghalt Vidari János, ki a tanárképzés fontosságát s a tanárok önművelését hangsúlyozza. Herbart—Ziller kultúrfokozataiból négyet fogad el, s nyelvirodalmi, logikai és matematikai ismereteket kíván belvilágunk, természettudományi és történelmieket külvilágunk, filozófiai és hittaniakat egyetemesműveltségünk érdekében. Ismerteti itt szerző Bizzigoni Jozefa megújult iskoláját, ki szerint legjobb nevelő a természet, eszköze a nyolcosztályos elemi koedukációs alapon. Szól ezután még a pszichoenergetikai és montesca-irányról. A mű első főrésze az idealizmus nevelését tárgyalja (86—327. 1.). Hegelt minden átalakítás nélkül veszi át Vera Ágoston, átveszi, de újra átéli Spaventa Bertrando, csak indítéknak veszi, de nemzeti öncélúságot, szabad tevékenységet állít előtérbe a XIX. sz. első felében Gioberti. Szerinte az olaszok főhibája a szellemi és erkölcsi szolgaság. A keresztyén és klasszikus nevelést kívánja egyesíteni, s igazán olasz kötelességnek tartja a művészi és irodalmi oktatást. Szól a szerző itt többek között Mazzini Józsefről, ki inkább agitátor, mint pedagógiai író, végül a 140—257. lapon Gentile Jánosról, Mussolini munkatársáról. Gentile két éven át (1922—24) a fasizmus kultuszminisztere volt, előtte és utána pedig egyetemi professzor. Szerinte a nevelés alakuló gondolkodás, története filozófiatörténet sajátos szemmel tekintve. A nevelés központja a nevelendő : a jó tanító állandóan halad, tanulva tanít, módszere élő. Kiemeli általános didaktikájában a fegyelem fontosságát : a jó iskola győzelem a fegyelmezetlenségen. A fasizmus ereje a nyugtalanság, elégedetlenség önmagával, állandó alakulás. Az 1923-as reform szerves összefüggésbe hozza az összes iskolákat. Gentile rendszere elmélet, gyakorlati kérdések feldolgozására nem ér rá. Felfogása emelkedett, szeretet-bizalom, szabadság-felelősség a főelvei. Kerületi főigazgatóságokat létesít, a minisztérium csak elvi döntő fórum, mint nálunk az új Hóman-féle reform szerint. A miniszter főtanácsadói : közoktatásügyi, régiségtani és szépművészeti, tudományos kutatások tanácsa, elemi iskolai tanítók, középiskolai tanárok fegyelmi és felebbezési bizottsága, iskolaegészségügyi, központi könyvtári bizottság. Az iskolafajok ismertetése következik ezután. A tanító megbecsülésére új fizetést állapít meg a törvény, e fizetés legalacsonyabb foka a régi legmagasabbal egyenlő 1 A középiskolában rokon szakokat egy kézbe teszi: pl. alsó fokon latin-olasz-történelem-földrajz egy tanár kezében. A tanterv csak irányelveket ad, a részletek kidolgozása a tanárok egyéni munkája ; lelkűkre köti azonban, hogy a nemzeti kultúra lényegét tartsák szemük előtt. Három középfokú iskolát különböztet meg : gimnázium, szaktudományi líceum, technikai intézet és iskola. Emeli az igazgató tekintélyét (mint a mi új tanügyi igazgatásunk) ; nő nem lehet igazgató, s az igazgatótól doktorátust követel. Nagyszabású egyetemi reform tetőzi be a rendszert. Érdekes vizsgarendszere : általában nem az iskolák vizsgáztatnak. Van felvételi és elbocsátó vizsga; a felvételinél a következő osztály tanárai szerepelnek, de a képesítőn és érettségin idegen bizottság elé áll a jelölt, s a vizsgáztatók csak elindulásuk előtt kapják meg beosztásukat. Pontozással osztályoznak (ilyen gondolat nálunk is felmerült); tíz pont a legjobb, öt már bukás, hattal lehet még javítani. Ez a reform eleven életet hoz, sok régit forgat fel : eredménye a sok iskolai kiállítás, a szülők és családok érdeklődésének felébredése az iskola iránt, a tanító kutató munkája, gyermektevékenység (naplóírás), művészeti nevelés, karének, folklorisztikus tanulmányok, előadásművészet fejlesztése. A 258—328. lapon Mussolini élete és munkája nyer ismertetést. Mussolini nagyrabecsüli a nevelői hivatást; az ifjúságot állhatatosságra kívánja nevelni. A fasizmus rend, tekintély, igazságosság. A bolsevizmussal ellentétben történelmi elgondolás, vallásos alapon nyugvó állameszme. A lényeg a nemzet
