Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 8-9. szám - Megjegyzések
372 Megjegyzések. bői vett szavainknak úgy is újgörögös alakját mutatja (evangyéliom, angyal, Gyárfás, ruha). Bekapcsolódik azonban a görögség más téren is nemzetünk életébe. A XVIII. században a magyar kereskedelem görögök kezében volt. Kisújszálláson a mindennapi beszédben „görög“ nem népet, hanem foglalkozást : kereskedőt, boltost jelent. Az ország különböző városaiban a megtelepedett görög kereskedő családok vagyonukkal nagy szerepet játszottak. Kezdték azon, hogy hatalmas templomokat építtettek, s az egyházközség életét tekintélyes ingatlan és ingó vagyonnal alapozták meg. Ma legtöbb egyházközségüknek csak temploma áll, hívei alig vannak (Pest, Eger, Karcag, Kecskemét, Miskolc, Szentes, Tokaj stb.). Némelyikbe már oláh, vagy rác pópa ült bele. Az újkori görögök jótékonysága jelentős eredményeket mutathat fel. Az anyaország múzeumai és egyéb közcélú intézményei nagy részben külföldre szakadt hazafiak ajándékai. Akárcsak a Perikies korabeli leiturgiák : kevesek hoznak áldozatokat ezrekért. Nem úgy, mint nálunk... Egy görög ember, Bállá Athanáz nagy összegeket hagy a debreceni Kollégiumnak is a XVIII. század végén, amelynek kamatait a XIX. század vége felé oláh jogászoknak osztogatja az alap céljait félreértő egyházkerület. Haris Pál budapesti görög konzul tekintélyes vagyonát részben görögországi, részben itteni kulturális célokra adta át a magyar közoktatási kormány kezébe. Utóbbi években az ő pénzén jártak Görögországban tanulmányúton magyar tanárok. Néhány éve egyik felső osztályomban gyűjtést rendeztünk a földrengéssújtottá Korinthos javára. Másik héten olvashatták növendékeim a görög konzul írógépen írott görögnyelvű köszönő sorait. Néha egy-egy görög újságot is bemutattam az osztálynak. Nem mindennapi élménye volt a tavalyi tanulmányi kiránduláson VIII. osztályos tanítványaimnak — akik közül az intézet Horatius-ünnepélyén immár harmadszor sikerült Antigonét eredeti nyelven előadatnunk —, mikor az egri görög templom temetőkertjében a fűbe lehasalva betűzték a mohos sírköveken a görög feliratokat. Az élettel kapcsolatos hasonló tények és adatok kellő helyen való felhasználásával érdekesebbé, vonzóbbá és eredményesebbé tehető a görög óra, mint a legmódszeresebb és tervekre kidolgozott, de mindig újra kezdődő nyelvtan- és irodalomtörténet-tanítással. Szeremley Béla. II. II. Hr. l'rőhlc Károly, soproni egyetemi tanár Evangélikus tanárképzés című cikke, mely a Keresztyén Igazság szeptemberi számában jelent meg, méltán érdekelheti egész evangélikus közvéleményünket, de főleg a tanárságot. A szerző középiskoláinkban sajnálattal látja a világi szellem uralkodását, s így ír: az iskola „egyházi jellege nem egyéb hamis cégérnél, melyet jobb, ha minél előbb eltávolítunk“. A baj oka az, hogy alig vannak már teológiát is végzett tanáraink, a szabadgondolkodó liberalizmus hatása alatt világias kultúra hirdetőivé lettek az iskolák, mit az államsegélyek folytán átvett állami tanterv is elősegít. Szerinte a nevelőket kell nevelnie az egyháznak, hogy iskolái újra visszakapják régi evangélikus szellemüket. Javaslata, melynek megtételében hivatkozik az állam által tervezett szünidei tanfolyamokra — következő : állítson az egyház tanárai és jelöltjei részére szünidei tanfolyamokat, melyek munkatervében helyet talál mindaz, „amit evangélikus tanárképzés szempontjából szükségesnek tartunk“. Fel is sorolja a következőket : egyházunk tanításainak alapvonalaiban való ismertetése, bevezetés a Szentírásba, a keresztyénség történetének áttekintése, ev. neveléstan és hivatás-etika, a hitvédelem fő kérdései, a jelenkor szellemi harcaiban való tájékoztatás az evangélium nézőpontjából, a történeti átértékelés megvilágítása, különböző középiskolai szaktárgykörök evangyéliumi szellemben való feldolgozása stb. S hogy ezeknek a tanfolyamoknak igazán meg-
