Protestáns Tanügyi Szemle, 1936

1936 / 8-9. szám - Megjegyzések

Megjegyzések. 371 az ifjúsági istentiszteletek és a bibliakörök munkájától reméli. Meg­rajzolja a református tanár ideális képét. A legalsóbb osztályok tanulói számára az istentiszteleten való részvétel helyett vasárnapi iskolát ajánl ott, ahol az intézmény még nincs megszervezve. A biblia­körök főfeladatául a Biblia tanulmányozásán kívül az egyéni ráhatást, lélekápolást, tanya- és falumissziós munkában való részvételt jelöli meg. Az előadások után — mint ez már rendes szokás — a főjegyző, pénztáros évi jelentései, és a szakosztályok jelentései és javaslatai egészítették ki azt a képet, amely a Tanáregyesület egyévi működését, jövendő terveit ez évben is gazdag változatosságban mutatta be. Félkettőkor mintegy 180 terítékkel közebéd volt a minden vendég által elismert szépségű és nagyságú Kultúrpalotában. A kar­cagiak büszkék lehetnek rá s ha — amint nem kis mellékgondolattal említették — sokba került is, Karcag szépségének egyik nem jelen­téktelen tényezője, művelődési lehetőségeinek igen számottevő helye és eszköze. Az ebéden mondott felköszöntők lelkessége, emelő gondolatai vagy vidám ötletessége és szellemessége, az egymás mel­lett ülők kedélyes beszélgetése vagy vitái, amelyekben a tanár most sem tagadhatta meg pedagógiai kérdések tárgyalásába mindig szerel­mes tanári mivoltát, a karcagi hévvizű strandfürdőre tett kirándulás, este az ott maradottaknak az elmaradhatatlan „birkatest“ tette változatossá és emlékezetessé a gyűlés napjait. Budapest. Kónya Sándor. MEGJEGYZÉSEK A görög tanítás betetőzése. Legújabb görög tantervűnk igen sok helyes újítást hozott, és azokkal a kisebb módosításokkal, melyeket Szemlénk 1935. évi 5. számában aján­lottam és amelyeket iskoláinkban azóta követünk is — jól használható. Legszükségesebb közülük az Ilias és az Odysseia olvasási sorrendjének fel­cserélése és Platon Kriton-jának megmentése. Kívánatos lett volna a tanterv­ben felvett egyházatyák olvastatása is, de ez csak írott malaszt maradt, tankönyv sem készült hozzá. Nem is lett volna jó belőlük sokat olvastatni, mindössze némi ízelítőt. Ma a VIII. osztály anyaga úgyis csupa bölcsészeti próza, államelmélet. A művészettörténet közbeiktatásával szoktam válto­zatossá tenni. A philologia azonban sem nem csupán nyelvtudomány, sem nem csupán irodalom (lévén), hanem egy nép szellemi világának minél többoldalú és folytatólagos bemutatása. Nem lehet hát érdektelen egy ókori nép lelki­világának megismertetése kapcsán annak későbbi sorsára is ügyet vetni. A latin tanulás magasabb fokán érdekes megjegyzéseket lehet tenni a mai latin nyelvek és népek életére, amik csak igazolhatják, mennyire igaz az, hogy belőle sarjadt Európa művelődése. Nem ilyen könnyű, mert kevésbbé ismerős a mai görög nyelv és nép élete. Már a tantervben is előírt újszövetségi szöveg olvasásánál alkalom nyílik az újgörög nyelvre pillantást vetni. Egyházi nyelvünk némely görög­3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom