Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 7. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
Belföldi és külföldi lapszemle. 331 kérdéséi veti fel ; ehhez a következő számban Hamvas József, a 25. számban Sch. R. szól hozzá. Ugyanitt dr. Veressné Ulmer Ilona, leánygimn. tanár, Ki a bűnös? című előadását kezdi közölni, melyben a diákok kommunista szervezkedésével összefüggésben veti fel a kérdést, (i. folytatása a következő két számban, 23—24—25. szám dr. Sólyom Jenő, budapesti ev. giinn. vallástanárnak A középiskolai vallástanítás reformjáról szóló székfoglaló előadását közli 24. sz. vezércikke Bizonyítványok címen megállapítja, hogy minden bizonyítvány egyúttal az iskola munkájának is képe. „Felekezeti iskoláinknak erről a jelentőségéről és ebben való szolgálatáról most is nyugodtan állíthatunk ki jó bizonyítványt. Becsülje és őrizze azért mindenki tovább is iskoláinkat.“ (Ugyané cikk Ev. Csal. Lap 18. számában.) A 25. sz. Evangélikus arcképei között Károsy Pál báró Kass Ivorról ír. Krön ikds. A külföldi középiskolák tájékáról.1 1. A középfokú oktatásnak XVII. nemzetközi világgyűlése Oxfórában (1935 augusztus). A világgyűlés nevezet, jelentsük ki mindjárt elöljáróban, csak nagyjából illik az ott jelenvoltakra ; mert bizony az egész világ nem volt ott —- képviseletben ; sőt egyes országok képviselete is gyérszámú küldöttekkel dicsekedhetett. Teljesen hiányoztak a magyarok, bolgárok, portugálok, görögök. Feltűnést keltett a németek elmaradása, ha mindjárt kormánytilalom kényszere alatt történt is. Más feltűnő körülmény szintén akadt. Feltűnő sok volt többek közt a külső, elintéznivaló ügyek száma ; csupa időrabló formaság. Most ment végbe a meglankadt munkásságé Világszövetségnek újjászervezése, az evvel járó szakbizottságok alakítása, tisztviselők választása stb. A sok apróbb kérdés közül csak egy vált ki különösebben, az is inkább közigazgatási természetű : a középiskolába való fölvétel módozatainak megvitatása. A vita során főkép az olasz képviselő élesebb hangja zavarta meg a visszhangot, mikor a főtárgytól némikép mellékútra tévedve, azt bizonyítgatta beszédes példákkal, hogy náluk, Olaszországban, tulajdonkép csak a fascista csapatok tagjai, a balillák iratkozhatnak be középiskolai tanulókul. A németeknél alkalmazott gyöngéd árja-nyomást több oldalról ismerjük. A bolgár követ festői elevenségű képet rajzolt hallgatói elibe a bolgár kormánynak a középfokú oktatás ,,demokratizáció“-ja ellen folytatott szívós küzdelméről és a több középiskola bezáratásával fölidézett zajos tüntetésekről. Az oktatásügy párizsi ligájának titkára pedig bátran, tartalék nélkül világgá kürtölte, hogy náluk az ingyenes középfokú iskola csupán üres csalogató marad a nép gyermekei számára, ha arányosan nem emelkedik egyúttal az ellátást biztosító ösztöndíjak száma, s ezeknek a jótéteményében a nép fiai nem részesülnek — érdemük szerint. Az egyhangúlag elfogadott határozati javaslat pontjai ezek : 1. A középfokú iskola, a nem közvetlen érdektől irányított művelődésnek, az arravaló tehetségek pallérozásának, az erkölcsi nevelésnek az iskolája ; meg kell ezt nyitni minden gyermek előtt, aki hasznot tud belőle húzni — faj, rang, vallás, vagyon tekintetbevétele nélkül. 2. A fölvételi vizsgának, inkább a rávaló képességek, mint a kész ismeretek elbírálására kell kiterjedni. 3. Az elemi, vagy egyéb iskolás bizonyítványhoz a fölvételért folyamodó ifjú külön olyan hiteles írást csatoljon személyi viszonyairól, hogy annak alapján több irányban tájékozódva, a vizsgáló bizottság nyugodtan ítélhessen. 4. A középiskola igyekezzék a többi iskolával állandó összeköttetésbe jutni, hogy így az intézetváltoztatás lehetősége, az egyikből a másikba való átmenet könnyen, döccenés nélkül bármikor megtörténhessék. * Ha sok gyűléstagnak távolmaradása, mint legelőbb jeleztük, feltűnt, egynek a megjelenése és hirtelen való feltűnése okozott rendkívüli feltűnést : egy valóságos rézbőrű főnöké, valamely, az „Óperenciás tengeren“ is túl érő 1 A Revue U ni versi taire, L'Illustration, Annales és Fői et Vie c. folyóiratok nyomán.
