Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 7. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
330 Belföldi es külföldi lapszemle. diákegyesületek a középiskolákkal kapcsolatban már sok helyt eredményesen el is érték. Közli a lap Imre Sándor arcképét abból az alkalomból, hogy az egyesület harmincéves egyetemi tanársága alkalmából tiszteleti tagjává választotta meg. Kiemeli kapcsolatait a tanítóképzőintézeti tanársággal. Mi örömmel üdvözöljük Imre Sándort kitüntetése alkalmából, mert a középiskolai tanárság is közel áll hozzá, hiszen a kolozsvári református Kollégiumban kezdette pályafutását mint tanár, még sokan gondolnak hálával nevelő hatására. S mint egyetemi tanár is állandó kapcsolatban volt velünk, most meg mint a dunamelléki református egyház tanügyi vezetője irányítja iskoláink ügyét. Kereskedelmi Szakoktatás 10. sz. Boda István Polgári iskola — felsőkereskedelmi iskola — középiskola címen igen nehéz kérdéshez nyúl. Kissé „tömör“ stílusban írt fejtegetései világosan feltárják hibáit, mely abban nyilvánul hogy minden iskolafaj felsőbb felé törekszik. Megállapítja, hogy a polgári iskola kisebb igényű társadalmi rétegek széles köre számára adjon műveltséget, a kereskedelmi magasabbrendű műveltségre képezzen. E kettősség tehát nem zavarható össze. A polgári és középiskola különbségét is fejtegeti, s köztük könnyű átmenetet kíván. Végül legérdekesebb cikke Kapcsolatok báró Eötvös József elgondolásaival című fejezete. Itt látjuk, hogy Eötvös már 1818-ban a középiskolával benső kapcsolatban levő kereskedelmi iskolát kívánt, melyek egyes tárgyait együtt tanulnák a két típus tanulói, s csak a VII. osztálynak megfelelő év után nyertek volna speciális ismeretekben kiképzést. Boda megjegyzi, hogy nem állhat meg minden, mit Eötvös közel száz éve kíván, de egyszerűbb és határozottabb körvonalú középiskolai rendszer tanügyünk előnyére válnék. Táblázata, mellyel fejtegetéseit bezárja, négy-négy évet kíván a polgáriban és középiskolában, ez egységes lenne ; míg a polgári V—VI. évfolyama mezőgazdasági, ipari és kisebb igényű kereskedelmi, a középiskola V—VIII. osztálya gimnázium, reáliskolai és gazdasági s ez utóbbin belül magasabb igényű hármas tagolást nyújtana. Itt is hangsúlyozza, hogy minden fokon könnyű legyen az átmenet, mert — megállapíthatjuk most a sok különbözeti vizsga igazán ok nélkül nehezíti a különböző iskolafajok közti átlépést. A középiskolai reformmal kapcsolatban értékes cikk bizonyára gondolatokat fog ébreszteni. —- Pásztor József az osztályfőnöki óra kérdéséhez szólván hozzá, kívánja, ne legyen ez új tárgy, ne hozzon tananyagot, hanem meghitt együttlét legyen tanár és tanuló számára. Oktat őíilmkireiidcltseg Hivatalos Közleményei 4. sz. gl. Megálljon vagy ne álljon meg? Nagy József : Jó vetítettképek előállításának feltételei. 5. száma a Kormányzó jelenlétében történt filmbemutató bevezető előadását s beszámolóját közli, Kanszkij Márton A pergőkép és a földrajz című cikke is propaganda célt szolgál. Evangélikus Népiskola fi. sz. v. Szomjas Frigyes : A magyar parasztdal a népiskolában című cikke, Rozsondai Károly A magyarrá nevelés mai nagy kérdései tanulmányának folytatása. Gyermeknevelés 5. (június) sz. a nyaralás előkészítésére szolgál s foglalkozik a kérdéssel, hogy családnyaralás, vagy gyermeküdülő az előnyösebb nyaraltatási mód. (F. Ozorai Gizella és Takács István cikkei.) Felveti azt a fontos kérdést is : Kell-e nyáron tanulni? Burchard—Bélaváry Erzsébet és Nemesné Müller Mária szólnak hozzá, s határozott Nem-mel felelnek rá. Ugyanezt célozta Hőman miniszter rendelkezése, mely a szünidőkre túlságos buzgó tanárok által történt feladatkitűzést tiltja el. — 6. (július) sz. felveti a kérdést, hogy lehet-e a gyermeket egyedül iskolába engedni (Szepes Jenőné kérdése). Bár ez inkább elemi iskolai növendékeknél probléma, felmerül nem egyszer középiskoláink alsó fokozatának tanulói körül is, főleg Budapesten, s nagyobb helyeken. Sárospataki Református Lapok 21. sz. a sárospataki református cserkészek, tanítójelöltek tanyalátogatásáról számol be, melynek nyomán a nép meghatódottan közeledett a jövendő tanítókhoz. Az érettségi bankett helyett ilyesféle kirándulást gondol az OKTEK cikkírója iá. Evangélikus Élet 20. sz. Bereczky Sándor folytatja Vető Lajossal való vitáját Vallástani kérdések címen. 21. sz. evangélikus könyvkiadás időszerű
