Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 7. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
Belföldi és külföldi lapszemle. 329 megállapítja, hogy „a költő magánéletéhez csak annyi köze van az irodalomtörténetnek, amennyit a költő maga belevisz költészetébe, amennyi költészete megértéséhez szükséges“. Magasabb céljai vannak, minthogy botránykrónikákkal keltsen érdeklődést; főleg igaz ez az iskolai irodalomtörténettanításra vonatkozólag. -— Ébner János : Néhány szó az érettségi bankettekről — beszámol néhány iskola szokásáról, hogy végzett növendékeivel kirándulást rendez, s ezt hazánk megismerése céljából, s önmagában is melegen ajánlja. Olyan gondolat, mely sokszor fellépett, de mindig meghiúsult az érő ifjak makacs „hagyománytiszteletén“, mely bankettet kíván. Szabó István A ndor Visszalapozunk ■—evangélikus iskoláink múltjához is hoz adatokat, lek. Tanári notesz és önismeret címen a noteszt emlékezetünk támogatására •szükségesnek ítéli. 10. (júniusi) sz. Hómon miniszter költségvetési beszédéből közli a minket érdeklő részeket. — v. Temesy Győző A kérdezés szerepe a történelemtanításban címen megállapítja, hogy a tanárnak tudatosítania kell kérdezési módszerét : ha hibásan kérdez, azonnal javítsa, egyszerre csak egy kérdést tegyen, váltogassa a kis- és nagyobbkörű kérdéseket, csak ismertre kérdezzen, gondolkodásra mindig hagyjon időt, a feleletre várjon, s azt ne ismételje, végül ügyeljen arra, hogy kérdezésével ne aprózza el az anyagot. Mindezt önnevelés útján kell elérnie. -— Pénzes Zoltán észrevételek az írásbeli érettségi tételek központi kitűzésének kérdéséhez cikke következő eredményre jut : ne szakítsunk a mai gyakorlattal, ne térjünk rá az azonos tételek rendszerére, de előnyeit kihasználni igyekezzünk azzal, hogy csökkentsük a tételek s érdemjegyek nagy értékkülönbségét az új Utasítások szempontjainak alkalmazásával, s megszüntetve az alternatív tételek szabad választását, rostáljuk meg a különleges előképzést igénylő tételeket ; helyesnek tartaná, ha a főigazgató időnként egv-egy kerületre kísérletül azonos tételeket adna, épígv az autonóm felekezeti főhatóság is. -—• Terebess János A latin nyelv tanítása a gimnázium első osztályában jónak látná, ha az elemi a IV. osztályban kissé nyelvtanítással alapozná meg ezt a munkát. Arató Amália Női szempontok a középiskolai nevelőoktatásban a tananyagban nőknek alkalmasabb momentumok beiktatását (megfelelő olvasmányanyag válogatását, tárgyak beillesztését stb.) kívánja. — Bartha József Hol olvastassuk a Toldit? hozzászól Földessy ■Gyula, Nagy Sándor és Fehérváry Dezső e vitájához s kritikájuk után javasolja, hogy a Toldit a III., Toldi Estéjét a IV., Toldi Szerelmét az V. osztályba illesszék be iskolai olvasmányul. -—" A Forgácsokban kk. megemlíti a múlt szám Tanulmányi kirándulás az érettségi után című cikkéhez kiegészítésül, hogy 1907-ben kiadott értesítője szerint a brassói szász evang. Honterusgimnázium érettségi után Rómába, Athénbe vitte növendékeit. A mai viszonyok között az ország megismerésén kívül Olaszországba teendő út bizonynyal lehetséges lenne. Magyar Középiskola 5. (május) sz. Várkonyi Hildebrand folytatja Az alázatosság új pedagógiája című cikkét. Simon Károly az osztályfőnöki óra kedvező hatásáról értekezik. Kürti Menyhért Időszerű nevelési problémák az új gimnáziumban (az osztályfőnöki óra, lélekképzés és jellemnevelés a 1 állításban, cselekvő elvek megvalósítására példák az egyes tárgyak köréből). Pedagógiai Szemléje igen gazdag, s felöleli a magyar folyóiratokat, továbbá a külföldi mozgalmak ismertetését is. -— ti. (június) sz. Farkas István : Az ifjúság erkölcsi veszedelme. Temessy Győző: Mi lesz a fiúból? tanácsolja, hogy a szülő tudatosan fogjon a gyermek életpályájának előkészítéséhez, figyelje hajlamát, engedje kibontakozni, s így nevelje rá. Geszti Lajos a film szerepét ismerteti a földrajztanításban. Pannonhalmi Szende 3. sz. Kemenes Illés tollából az osztályfőnöki óra értékelését hozza, s megállapítja, hogy ennek komoly és jó hatása volt mind erkölcsi, mind szorgalom tekintetében, a tanárt is ráeszméltette nevelővoltára. Magyar Tanítóképző (3. (június) sz. Padünyi- Frank Antal: Mit kíván a gyakorlati élet a tanítóképzéstől? — Bálint Sándor : A néprajz és a tanítóképzés — Straub Ferenc tanítói közszellemre való nevelését kíván, s ezt a végzett tanítványokkal való kapcsolat révén kívánná elérni, mint az öreg
