Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 7. szám - Dr. Szondy György: Újabb szempontok a biológia tanításában
Szondi/ György dr. : Újabb szempontok a biológia tanításában. 299 gondoskodtunk, mindig pontosan megjelölvén a gyűjtött növények lelőhelyét, a talajt, megfigyelve a környező növénytársaságot s egyes fajok egymásrautaltságát. így tisztázzuk az erdő, rét, mocsár fogalmát, s megösmerjük őket, mint növényformációkat. Kirándulásokon vétetjük észre a különbséget erdő és erdő között a faállomány szerint, úgyszintén az állatvilág függését a növényvilágtól, amenynyiben ez ismeretes és a tanulók által már felfogható. A felső osztályos tanuló már megértheti, hogy minő okok következtében kerülnek együvé a formációkat alkotó növényfajok: a talaj, az éghajlati viszonyok, az árnyék s a többi tényező befolyását. Ennek megértéséhez fölösleges és célj áttévesztett volna nagyszámú formáció vizsgálata. Ajánlatosabb néhánynak megismerése után, egyik-másik bonyolultabb rendszer kibogozásával a tapasztalatokat elmélyíteni. A természetes formációk mellett a kultúrformációk megismerése hozzátartozik a szülőföldről alkotott kép teljességéhez. Ezek közül legfontosabb a szántóföld, és pedig nemcsak termesztett növényei miatt. Igen tanulságos a gyomok élete is, az a mód, ahogyan minden irtási törekvés ellenére biztosítják fennmaradásukat. Lépten-nyomon szemünk elé kerül, sígy önkételenül ráirányul figyelmünk a ruderális növényzetre, valamint az adventívus fajok közül néhány igen feltűnőre, amilyen pl. a betyárkóró, a gombvirág, stb. Az ember beavatkozása következtében lényegesen módosult formáció a rét és az erdő. Az utóbbi kiváltképpen alkalmas arra, hogy az életközösségek rendkívül bonyolult kapcsolataira példákat szolgáltasson. A rovarok tárgyalásánál semmiképpen sem mellőzhető egy-egy erdei kirándulás, hogy növendékeink tapasztalatból győződhessenek meg a rovarkárok nagyságáról, megismerhessék a szaporodásukat gátló természetes tényezőket s azokat a módokat, ahogyan az erdész igyekszik ellenük védekezni. A rovarkárok láttán fogják csak növendékeink igazában méltányolni a rovarevő madarak szerepét s a madárvédelem jelentőségét. Itt azonban eszükbe kell juttatnunk, hogy a madarak a károsok mellett a hasznos rovarokat is pusztítják, azokat a fajokat, amelyek maguk is rovarirtók. Ez csökkenti hasznos munkájuk értékét; minthogy azonban számos rovarparazitának magának is van élősdije, az előbbi pusztulásával ez is vesztét leli s így a vélt kár mégis csak hasznot jelent. Mindebből az derül ki, hogy a haszon-kár kérdése sokkal bonyolultabb probléma, mint első pillanatra látszik ; de az bizonyos, hogy a rovarvilág szaporodásának fékentartásában a madarak szerepe nélkülözhetetlen. Az ilyen láncolatok végigpörgetése megéri a ráfordított időt, mert valójában ezek világítják meg az életközösségek különböző sorsokból összefonódó, színes és mozgalmas életét. * Az életközösségek megértése nemcsak biológiai tudásgyarapodást s a szülőföld életének ismeretében való előhaladást jelent. Fontos azért is, mert eredményei valósággal kínálkoznak arra, hogy kapcsolatba hozzuk őket az emberi társadalom hasonló jelenségeivel,
