Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 7. szám - Dr. Szondy György: Újabb szempontok a biológia tanításában
300 Szondi/ György dr. •; Újabb szempontok' a biológia tanításában. s így a leendő állampolgár nevelésének szempontjából is hasznosíthatók. Az újabb biológiai oktatás ennek a szempontnak kidomborításával nagy mértékben emelte a biológiai tanulmányok nevelő úrtékét. Könnyű belátni, hogy mindaz, amit fentebb a szülőföldismeretre vonatkozólag elmondottunk, az állampolgári nevelés szempontjából is elsőrendű fontossággal bír. Ha politikájukat tényekre -építő, önállóan gondolkozó állampolgárokat óhajtunk nevelni, úgy első feladatunk az „ismerd meg magadat“ elvet kitágítani: ismerd meg, mije van hazádnak! A szülőföld termelési viszonyaiból kiindulva, be kell vezetnünk a tanulót az ország gazdasági életének ismeretébe, fel kell tárnunk világgazdasági helyzetét és jelentőségét a nemzetközi élet tényezői között. A biológia kapcsolatai itt a legerősebbek a földrajzzal, itt kell erősen igénybe venni a számok tudományát, a statisztikát, amely eleddig mostoha gyermeke volt a középiskolai oktatásnak : legfeljebb egv-két mennyiségtani példát szolgáltatott munkájához. Ámde a számok magukban semmit sem mondanak a gyermeknek : módszeres földolgozásra várnak. Ismert mennyiségekkel kell őket összehasonlítanunk, vagy a grafikonokat hívjuk segítségül. Ezek az alsó fokon figurálisak is lehetnek, mert az ilyen ábrázolás jobban leköti a gyermek figyelmét, noha egyszersmind igen könnyen el is terelheti a lényegesről. Ha megfontoljuk, hogy Magyarország gazdasági viszonyairól mily végtelenül kevés szó esik a középiskolában, úgy a biológia ilyen irányú közreműködését a legelőkelőbb feladatok egyikének kell tekintenünk. Egyre táguló körben, a szülőföldről a szomszédos területekre térve át, ismertetjük meg növendékeinkkel a termelési viszonyokat : szántóföld, kert, rét, erdő, legelő, terméketlen terület megoszlását, míg végül összefoglalhatjuk az eredményeket az egész országot illetőleg. Ugyanígy vizsgáljuk meg a termő területeket: hol, mit, milyen mennyiségben termelnek. Kirándulások adják vizsgálataink alapját, tenyésztési kísérletek mélyítik el, hogy megállapíthassuk az összefüggést a talaj, az éghajlat és a termelés között. De a birtokmegoszlást is tekintetbe véve, egyébre is rájövünk : észre fogjuk venni a nagybirtok és a kisbirtok termelése közötti különbségeket : ahol a nagybirtok dominál, ott dohány-, cukorrépa-, napraforgó-termelést nagy arányokban találunk ; kerti vetemények, gyümölcstermelés viszont a kis gazdaságokkal jár karöltve. A nagyüzem gazdaságosabb mivolta, s az a tény is ki fog derülni, hogy bár szociális szempontból kívánatosabb a kisbirtok, a nagyüzemek felosztása — legalább átmenetileg —- a termelés csökkenésével jár. Mi lehetne ennek az ellenszere? —■ A szövetkezés ! A magyar falu problémája itt kapcsolódik be eleven életközelségben a középiskola munkájába. Itt tárgyalhatjuk az Alföld talajának üszkösödő sebét, a szíkesedést; itt van helye az öntözés megvilágításának. A legérdekesebb biocoenosis, amelynek elemei ezenfelül pontosan felmérhetők, a mezőgazdaság, a népélelmezés, mezőgazdasági ipar és állattartás összefonódása a termelt cikekk felhasználását illetőleg ; s ezt szintén grafikonokban ábrázolhatjuk. A háború óta százszorosán
