Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 1. szám - Dr. Vályi Armand: Hogyan magyarázzunk?
Dr. Vdlyi Armand: Hogyan magyarázzunk? 2.5 kodik —, spekulatív munka elvégzésére még akkor is alkalmas, ha egyébként lassan ért meg, s nehezen rögzít egyet-mást. Első elem a tanuló spekulatív tevékenysége. Egyetlenegy korban sem képes az emberi elme oly szétágazó és általános ismeretei színvonalát oly messze felülmúló munka elvégzésére, mint a középiskola által felölelt gyermek és ifjú korban. A gyermek és ifjú elméje valósággal issza be az ismereteket még akkor is, ha azok részeiben homályosak is előtte. Felnőtt ember szelektál ; zavaros, homályos, számára könnyen át nem tekinthető ismeretek irányába kevés érdeklődést mutat. Nem így a fiatalember vagy a gyermek. E két elem felhasználása is hasznos tanulsággal szolgál a magyarázat színvonalának megválasztásánál. Az egyes szaktudományok oly mértékben hatnak szellemiségünk helyes kialakulására, világnézetünk kiépülésére, amily mértékben fel tudjuk fedezni bennük az örökérvényű törvényszerűségeket és az igazságot. E törvényszerűségek messze a tények hátterében élnek, s míg sokszor a tények bonyolult szövevényét nehéz áttekinteni — az igazság, az alapvető összetevők érzékelése könnyű. Az igazság fogalma egyaránt érthető és világos a legkülönbözőbb értelmi fokon. Tantárgyaink célja a tényeken át érzékeltetni a mindent átfogó törvényszerűségeket és igazságot. Ezáltal pedig az emberi lelket az érettség fokáig fejleszteni. Nem fejlődni hagyni, hanem fejleszteni ! Tantárgyainkban bőven nyílik alkalom figyelemkeltésre, megvilágításra, életünket az isteni világtervbe kapcsoló fogalmakra Igazságra. Ezekre igyekezzünk ráébreszteni a tanulót, s mily szívesen teszik magukévá még azok is az igazságot, akiknek értelmi köre szűkebb. Minden tantárgynak megvannak a középponti problémacsoportjai — életünkre, szellemünkre alapvető vonatkozásai — ezek képezzék magyarázatunk harmadik elemét. Tehát magyarázatunk ezek alapján így alakulna : nem a tanár száll le a gyermek vagy ifjú szellemi szintjére, nem játszik a tanuló által felölelt fogalmak alapján, hanem a nevelés egyedüli helyes céljaként az osztályt igyekszik fölemelni. Gyengébbeket a jobbak szintjére s együtt újra följebb egy fokkal. Ne riadjunk vissza, ha a tanuló komoly munkája, hozzájárulása elején nehezen megy. Ne szoktassuk a könnyű játékmunkára, hanem a komoly, szellemét teljesen igénybevevő önálló munkára, amilyennel majd később eredményes társadalomépítő munkát vállalhat. Az anyag középponti magvát hangsúlyozva, először is arra kell ráébreszteni a tanulót, hogy miért is kell tanulnia a tantárgyat? Meggyőzzük őt arról, hogy ismeretei ezirányban való bővítése feltétlenül szükséges lelkivilága kiépüléséhez. Ez érzelmeit is ez irányba fogja hangolni : megszeretteti tárgyát. A tanuló lelkében csirájában él a legdrágább szellemikincs : a gondolkodás vágya s probléma érzéke. A tanáré a gyönyörű, nemes sokratesi munka : napvilágra hozni, kifejleszteni a gondolatot, a tanítvány lelkének legmélyebb, legalapvetőbb rétegét. A problémaérzék neveléséhez problémák kellenek. Magyarázatunk elején felvetjük a megfejtésre váró gondolatsort, s a megfejtést előkészítjük a magyarázat
