Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 7. szám - Dr. Szondy György: Újabb szempontok a biológia tanításában
Szorult/ György dr. : Újabb szempontok a biológia tanításában.292 a szellemi energiákat öntevékenységre serkentsük. Csakis ezen a módon léphet a szótudás helyébe a cselekvő tudás, csakis így remélhetjük, hogy a most felnövő nemzedéken keresztül a jövő magyar társadalomban több hatalma lesz a cselekvés alkotó erejének, mint a szavak ünnepélyes kultuszának.“ Az öntevékenység elvének érvényesítése a biológia tanításában nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a tanulónak ugyanazon az úton kell megismerkednie a természettel, ahogyan a tudomány megismerkedett vele : nem szavakból, hanem önálló megfigyelés és értékelés útján- Minthogy pedig a rendelkezésére álló idő, az eszközök fogyatékossága, legfőképpen pedig a tanuló szellemi fejlettsége nem nyújthat módot a teljes megismerésre, erről már eleve lemondunk ; nem óhajtjuk megismerni a természetet, csak ismerkedünk vele ; nem természetismerőket nevelünk, hanem természetkutatókat. Ez a nevelés azonban semmiesetre sem merülhet ki pusztán a kéz foglalkoztatásával ; nem elégedhetik meg azzal, hogy a tanév folyamán néhány órában a tanulók végeznek el egy-egy kísérletet, ők készítenek el holmi kis modellt, rajzot, vagy táblázatot, míg a többi órán folyik a régi szótanulás : a kéz foglalkoztatása nem cél, csak eszköz, a szellemi öntevékenység a lényeg, ez az alap, minden órának ezen kell felépülnie. Az első lépcsőfok, amelyre el kell jutnunk, a megfigyelés ; a második a megfigyelés eredményeinek értékelése. A megfigyelés egymaga, bármily értékes adatokat gyűjtsön is össze, nem sokat éi, ha nem arra szolgál, hogy annak révén általános érvényű megismeréshez jussunk. Ezt a magasabbrendű szellemi munkát kell a tanulókkal elsajátíttatni, meg kell tanítani őket indukciós okoskodásra. A megfigyelőképesség és a megfigyelésre való hajlam többnyire töretlen még a középiskolába lépő gyermeknél, de vezetésre vár : a tanárnak szóval, vagy mozdulattal kell a megfigyelendő részletre irányítania. Minthogy a tanuló szellemi öntevékenysége így alárendelt szerepet játszik, arra kell törekednünk, hogy növendékeink mielőbb képesek legyenek önállóan is megfigyelni egy-egy növényt, állatot, ásványt, egyszerűbb folyamatokat. Nem baj, ha megfigyelésük hézagos leszen, a hiányukat tankönyvük, vagy más irodalmi forrás segítségével esetleg maguk is pótolhatják, ha pedig ez nem sikerül, közös megbeszélésen derítünk fényt reájuk. A legmagasabb osztályokban, kiváló megfigyelő és gyors észjárású tanulók talán arra is képesek lesznek, hogy a megfigyelt adatokat előbbi megfigyeléseikkel, emlékképekkel összevetve, hosszabb gondolatláncolat útján jussanak új eredményekre : amikor is munkájuk a tudományos kutatóéhoz hasonló, s eredménye ugyanolyan diadal-érzetet kelt a hősben. A megfigyelés anyagát tanításunkban élőlények és életfolyamatok alkotják, csak szükségből nyúlunk az élet szurrogátumához : kitömött vagy más módon megőrzött állatokhoz, szárított növényekhez, modellekhez, fali- és vetített képekhez és a mozgófényképhez. Hogy a megfigyelés menete a közös arcvonalon egységesen halad
