Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 1. szám - Dr. Vályi Armand: Hogyan magyarázzunk?
22 Dr. Vdlyi Armand : Hogyan magyarázzunk ? még a kimondottan elbeszélő tárgyaknak is, amelyek alkalmatlanok a prelegálásra.) Előadásmódunk legyen szabatos, világos, de választékos és meggyőző is. Lendülettel, a tanár lelkesedésével ragadja magával a tanulót. Csak akkor becsüli a tárgyat a tanuló, ha a magyarázatból látszik a tanár szeretete tárgya iránt. Emelje fel az osztályt a hétköznapiságból tisztultabb, magasabb légkörbe. A magyarázat formája, stílusa is hirdesse a szellemiség magasabbrendűségét a mindennapok, az anyag felett. Nem jelenti ez azt, hogy álomvilágba ringassuk a tanulót, de győzzük meg arról, hogy a megszokottan, a künn zajló látható életen felül vannak felsőbbrendű céljai, tövényszerűségei, örök igazságai is az életnek, s épen ezekért kell tudásával szellemerkölcsi készségével majd harcolnia az életben. Az igazán „érett“ ifjú a maga szűkebb-tágabb hatáskörében kifejezi, megvalósítja az egyetemes örök emberi célokat. Stílusunknak nemcsak világosnak kell lenni, hanem gyönyörködtetőnek, magával ragadónak is, ne felejtsük, hogy tanulóink lelkivilágában az érzelem van túlsúlyban. Magyarázatunk nemcsak mély nyomot fog hagyni a tanuló lelkében, hanem a figyelem ébrentartására is alkalmasabb. Szóljunk a magyarázat tartalmáról. Legelső kérdés itt a magyarázat színvonala. Milyen konkrét vagy absztrakt legyen a magyarázat, mily fogalomkört öleljen fel, megértése s gyümölcsöztetése mily fokú szellemi munkát jelentsen? Rövid vázlat keretében nem lehet célunk tantárgyakra kiterjedő részletezés ; itt csak általános minden szaktárgyban közös irányelvekről lehet szó. Az osztályt a végzendő munka szempontjából szellemi egységként kell felfognom. Azt az alapvető kérdést kell itt felvetni: milyen az osztály intellektusa? Az egyedek sokfélesége következtében az osztály intellektusa heterogén. Az értelmiség fejlődésének oly szélső képviselői vannak az osztályokban, hogy jogos az a kérdés : lehet-e merőben heterogén intellektusú osztályban oly egységes magyarázattal irányítani a tanulók fogalombővítő munkáját, amely homogén egészként kiterjed az egész osztályra? Hiszen, ha ezt nem érem el, csak részleges munkát végeztem, amely a tanulók jórészének legcsekélyebb részvéte nélkül fog történni. Ha magyarázatunk szintje az átlag alatt — a gyengébbek színvonalán marad, még a közepesek sem találják meg kielégülésüket, nemhogy a legértelmesebbek. Viszont oly magyarázat, amelyet a legjobbak kísérnek gondos és hasznos figyelemmel, hatástalanul marad az elmaradottabb fejlettségűekre. Mindkét esetnél rosszabb eredményt mutat az aurea mediocritas, amikoris mindkét szélső rész kiesik a közös munkából; de a közepes szellemi szinten mozgó magyarázat halálosan fárasztó és unalmas is lesz mindenki számára. És mégis van homogén szintje a magyarázatnak, amelyben kiki tehetségéhez mérten kedvvel fog résztvenni. Olyan elemeket kell keresnünk, amelyek heterogén értelmi kép mellett is egyaránt megvannak az egész osztályban. Találunk ilyen elemeket a tanulóban s a tantárgyban is. A tanuló éljen bármilyen szellemi színvonalon, felfogása legyen gyors vagy lassú —• feltétlen gondol
