Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 1. szám - Dr. Vályi Armand: Hogyan magyarázzunk?
Dr. Vdlyi Armand : Hogyan magyarázz ink ? 21 ifjúnak kell kilépnie az „érett“ fiatalembernek. Ez csakis nevelés nem pedig tanítás eredménye. Már pedig merev óratervvel, mindenáron munkáltatás, játékos pepecselésével, s a fejlődő lélek legnagyobb változatát felölelő korokon át —• majdnem szóról-szóra azonos módszeres eljárással lehet tanítani, de nevelni nem. Meggyőződésünk szerint a tanár hatása a tanítványra legerőteljesebben a magyarázatban nyer kifejezést. Ezért választottuk e rövid vázlat alapjául a magyarázat kérdését. Tegyük vizsgálat tárgyává a magyarázatot formai és tartalmi szempontból. Formai főirányelvül az új módszerek az élénkítő tagolást tették. Tehát ne magyarázzunk összefüggő, hosszabb egységekben, ne prelegáljunk, hanem tagoljuk a magyarázatot közbevetett kérdésekkel —- melyek a figyelem ébrentartását célozzák —.általában osztályfoglalkoztatás révén minél nagyobb méretben használjuk fel a tanuló eddigi ismereteit, kész tudattartalmát. A tantervi Utasítások alsóbb tagozatban narratív — színes-konkrét, felsőbb tagozatban ugyancsak a színes, de demonstratívabb fogalombővítő formát írják elő. A tanuló tudattartalmának felhasználása a magyarázatban munkáltató, heürisztikus célt szolgálna. A célt azonban szétforgácsolják az akadályok : a magyarázat feladarabolt, szertehulló lesz : folyamatos, összefüggő képet nem nyer a tanuló. Ha a feldolgozandó új anyag egyes mozaikszerű elemeire fényt is vet a tanuló régi ismeretköre, globális áttekintése nem lesz. Legyen a magyarázat elsősorban rugalmasabb ; formai szempontból nem elégséges két tagozat körülhatárolása, tehát alsó és felső osztályok. A középiskola az emberi lélek fejlődésének legszélesebb skáláját öleli fel. A magyarázatnak formai szempontból együtt kell fejlődni a tanulóval. Merev, azonos rendszerű még egyazon osztályban sem lehet. Pl. amelyik osztályban a tanuló ismeretköre a stílus fogalmával bővül, más lesz igénye nemcsak a magyarázat anyagát, de formáját illetőleg is az év elején, mint az év végén. A figyelem koncentrálása is nevelhető, e szempont szintén megszabja az összefüggő magyarázat terjedelmét. Felfogásunk szerint hetedik, nyolcadik osztályokban a tanárnak összefüggő, világos képét kell adnia a feldolgozandó részegységnek, tehát prelegálnia kell. Eladdig természetesen helyesen nevelni a tanuló figyelmét. A szellemi fejlődés ugyanazon lépcsőjén egy-két év múlva felsőbb tanulmányai során folyamatos előadásokat fog hallgatni, s ha a középiskolai felsőbb osztályokban nincs meg a készség benne kitartó, figyelmet igénylő szellemi munkára — nem fog sikerrel járni az egyetemi előadások hallgatása sem. Természetes, hogy a magyarázat magasabb fokát be kell állítani a szellem fejlődésének menetébe, fokozatosan kell megvalósítani. Határvonalat vonni nem lehet, az osztályok szellemi érettsége a globális képekkel való munkához összetételük szerint változik. Vannak osztályok, amelyek kimagaslanak a többi közül, mások elmaradnak. Általában a formának hajlékonyán kell követni a legkülönbözőbb szellemi igényeket és anyagrészeket. (Vannak részei
