Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 6. szám - Lechnitzky Gyula: Az alkotómunka az Új Iskolában
254 Lechnitzky Gyula: Az alkotómunka az Új Iskolában. résére tanít. Spranger ifjúkori lélektana és Bergson kutatásai már most megadják azt a fogalmi készletet, amellyel hozzá lehet fogni a serdülők lelki világának kikutatásához. A szerzők valóban együttélnek a korral, a megismert új fogalmak közül azonban legszívesebben Bergson intuiciós fogalmát értékesítik kutató-munkájukban. Bizonyos, hogy nem mondták ki feladatuk megoldása közben az utolsó szót. Keresők, akik lelkét megtermékenyítette mindaz, amit az újabb vizsgálódás és gondolkozás felvetett. Fejlődési útjuk következetes. Az alkotómunkára való nevelés elvét az intuitív beleélés elvével egészítik ki. Bergson útmutatását követik, de hibáiban is osztoznak. A fogalmak pontos meghatározása itt-ott kívánnivalót hagy. A tudományos babérok helyett inkább költői lendületre törekednek, és a stílus szépségével gyönyörködtetnek. Könyvük a nagyközönség érdeklődésének fölkeltésére is pályázik, és ez sikerül is e szépen megírt munkával. A könyv az Űj Iskola főbb elveinek áttekintése után részletesebben a 13—14 éves korban lévő leány-gyermekekkel foglalkozik, de nemcsak a tanítók, hanem a középiskola magasabb évfolyamainak tanárai is igen eszméltető gondolatokkal gyarapíthatják tapasztalatukat. A könyv két részre oszlik. Az I. rész összefoglaló címe : A gyermeki alkotás lélektani feltételei, írta Domokos Lászlóné (109 1.) A II. rész címe : A történelem- és irodalomtanítás új módszere (651.), írta Dr. Blaskovich Edit, az Új Iskola tanára. Az I. rész 1. fejezete a gyermek fejlődéséhez alkalmazkodó nevelés szükségének és fokozatainak megállapítása után ismerteti az Űj Iskola tantervét. A II. fejezet foglalkozik az alkotó gyermekkel éspedig A) alfejezetben tárgyalja a cselekvés szerepét az iskolában ; a B)-ben az alkotás jelentőségét. A francia és német cselekvő iskolák keresik a helyes utat, de úgy hisszük, hogy csak a magyar Új Iskola találta meg az igazi utat az alkotómunkára való nevelés módszerében. A cselekvés nevelői értéke tagadhatatlan, de az alkotás tudja csak a gyermek összes erőit munkára serkenteni és biztosítani a gyermeki lélek örvendetes odaadását. Már Pestalozzi felismerte a lélek sajátos teremtő mivoltát. Azért követelte, hogy az ifjúság minden tanulása öntevékeny legyen, önmagából merítendő szabad alkotás, élettel teljes teremtés. Az Űj Iskola is azért alakult, hogy az alkotómunkára való nevelés elvével felszínre hozza az egyén összes alkotóerőit, felszabadítsa teremtőképességeit. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az alkotómunkára való nevelés elve a tanítás és nevelés egészét átható, átfogó elv. Az Új Iskola igyekszik elkerülni a közönséges iskola hibáit, a könyvhöz tapadó, a leckeanyagnak főkép az emlékezet által való elsajátítását, az egyoldalú értelemfejlesztést, a nevelői szempontok háttérbe való szorítását, a lenyűgöző tekintélyen alapuló és a büntetés által kikényszeríthető engedelmességet. Nem a könyvből tanulnak, ha
