Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 5. szám - Megjegyzések
Soós Tamás : Református Betcgsegélyzö Intézet. 229 népszerűségét csökkenteni szokta, ellenben megvan minden olyan előny, amely rokonszenvet kelthet iránta. Bár az én javaslatom nem egészen egyezik a lelkészi betegsegélyezés elveivel, mégis úgy gondolom, bogy nem lesz nehéz a kettőt összeegyeztetni. Kívánatos is, hogy ennek áldásaiban református egyházunk minden munkása egyformán részesülhessen. Nagyon kérem kedves kartársaimnak mielőbbi és minél alaposabb hozzászólásait e folyóirat hasábjain. Kecskemét. Soós Tamás. MEGJEGYZÉSEK Tanársors. Sötét koporsó nehéz út végén és körülállja sok, sok kis diák. . . mosolygó hatott — egy a sok között, de akinek itt nem futott virág. Aki a szivét szétdarabolta, gyermekek között szórta szerteszét, s ha fájt talán a kis diák szíve, megfogta kicsiny barátja kezét. A vén diákok lassan elfeledték, és vágtak szívén sebet seb után. . . — gyermekből lesz mind a gőgös ember s a tanár sorsa tanársors csupán ! Akik siratnak, mind, mind a másé, fehér halott, Te, lelkek küszöbén, s mind a tiéd volt ! Tán fog is fájni megállni olt fönn a Föld peremén ? De csak egy percre, s Te szállsz boldogan, és mosolyogsz a szemfedő alatt, mert ha Isten a szivedet kérdi, bevallód, hogy biz neked nem maradi. . . Balázs Győző. Klasszikus kultúra és tudomány. Leube boroszlói egyetemi tanár j» „Di Literatur des deutschen Katholizismus“ és „Die katholischen Bestrebungen zur Revision der deutschen Geschichts und Literaturauffassung“ c. két nagyobb tanulmányában kritikai vizsgálódásának tárgyává teszi az egyoldalú felekezeti szempontból művelt és ápolt kultúrát és tudományt a következőkben : Ha Kornis Gyulával „kultúrán“ az értékek rendszerét értjük, amelyek a vallási, erkölcsi, jogi, művészeti, technikai és politikai intézmények és mozgalmak sokszor egymásnak ellentmondó kultúrjavaiban öltenek alakot, úgy világos, hogy ezek a kultúrtényezők egyenként és összesen, de nem egyenlően ható erők és hatalmasságok, és egyikük-másikuk igen gyakran téves és veszedelmes útra tereli az egyetemes kultúra és vele a tudomány fejlődését. Pedig a kultúrának az egész emberiség érdekeit kell szolgálnia. XV. Benedek pápa volt az, aki 1918-ban az egész közéletet magában foglaló, irányító és művelő ú. n. ,,actio katholicá“-t megindította. Erősebb propagandajelleget nyert követőjének, XI. Pius jelenlegi pápának amaz „urbi et orbi“ szóló rendelkezésével, amely szerint ez a mozgalom „a közélet összes tereit hódítsa meg a római kath. keresztyénség számára“.