Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 5. szám - Dr. Törös László: Hogy segíthet a szülői ház az iskolának a nevelésben?
214 Dr. Toros László : Hogy segíthet a szülői ház az iskolának a nevelésben. ros és kereskedő osztályban, s akkor megerősödik bennünk az a meggyőződés : legyen a szülői szeretet okos szeretet. Vigyázzunk, mindkét esetben egyformán elmondhatja majd a gyermek : Nem voltál igazi apa, nem voltál igazi anya ! Mi légyen ennek az okos szeretetnek az útja elsősorban középiskolás gyermekkel szemben, erről akarok beszélni most, a szülők és nevelők bizalmas találkozóján. Kezdjük azon, hogy a gyermek középiskolába kerül. Valljuk meg, nagy esemény, nagy zökkenő a gyermek és bizony a szülő életében is. Addig egy tanítóval volt dolga, az ölelte fel minden gondját, a módszer is inkább játékos volt, s a tantárgyak is a gyakorlati élet szolgálatában állottak. Most egyszerre több tanár veszi át a szakrendszer szerint. S bár mind több tanár lesz, aki játékos és atyáskodó módszerrel igyekszik megkönnyíteni az átmenetet, azért mégis csak akad zökkenő. Komolyabb, elméletibb irányba fordul a tantárgyak sora, hiszen a latin nyelv, majd a hamarosan rákövetkező többi nyelv, magasabb mathezis mindinkább a szellem önálló országába vezeti a tanulót, ahol magában a tudásban lelhetjük gyönyörűségünket. De nem kell a második és harmadik vonatkozás miatt sem kétségbeesni. ídangsúlyozom, hogy a szakrendszer mellett sem esik szét a gimnáziumi nevelés, nem szabad szét esnie. Ott áll minden osztálv élén, mint valami családfő, az osztályfőnök. Ö az osztály apja. Figyelmeztessék a szülők gyermekeiket, hogy teljes bizalommal forduljanak minden bajukban az osztályfőnökhöz. Nagy áldásnak bizonyult ez évben már az ú. n. osztályfőnöki órák bevezetése, melyek keretében mindenről eltársaloghat az osztályfőnökével, közelférnek egymás szívéhez. Éppen karácsonytájt voltam tanúja annak, hogy egy helybeli jobbmódú gyerek az utcán odaszaladt osztályfőnökéhez azzal a kérdéssel, hol is lakik az a szegény tanulótársuk, akiről beszélgettek az órán, mert szüleivel megbeszélte, hogy az ünnepre meghívják magukhoz, ne legyen olyan elhagyatott. S így megy ez azóta talán minden vasárnap. Pedig egy-két tapintatos szóba került a gyermekek nemesebb érzésének felkeltése ! Ebből is látszik, milyen fontos az iskola és a szülői ház kapcsolata, együttműködése. A szülőknek nem szemben kell állani az iskolával, hanem mellette. Mert ne feledjük a nap 24 órájából csak 5, 6 órán át a mienk a gyermek, tehát 4—5-ször annyi ideig tarthatják szemmel a szülők, 4—5-szörös felelősség van a te vállaidon édesapa és édesanya, hacsak az időt nézzük. Ne feledjétek, ha a nevelés eredménytelenségéről panaszkodtok, s az iskolát szidjátok, 3/j, vagy4/» részben magatokat is kell hibáztatni. Azt tudjuk mi tanárok úgyis, hogy ha minden jól megy, az a gyermek tehetsége s a kiváló szülők javára íródik százszázalékban. Pedig hát tán ennek se így kellene akkor lenni ! És nem szabadna annak megtörténni, hogyha kikerül az iskolából az ifjú, hálájának azzal ad kifejezést, hogy nem köszön egykori tanárának, sőt messze elkerüli. Tudok olyan esetről, hogy maga az apa is javallta fia ilyen eljárását. Milyen vészes messzeségbe
