Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 5. szám - Szathmáry Lajos: A tanár szakképzettsége, pedagógiai készültsége és általános műveltsége
204 Szathmáry Lajos : A tanár szakképzettsége és általános műveltsége. jelenet fényképét, megmutattuk Szolnok-Doboka vármegye címerpajzsán Szent László alakját. Bemutattuk azt a festményt, mely Cserhalmot ábrázolja. Elmondtuk a Tordai-hasadékhoz tett kirándulásunk lefolyását. Bemutattuk itt a nagy királyról elnevezett történelmi helyrészleteket. Ez indítékok, valamint a mondákról készült rajzok, dolgozatok azt mutatták, hogy az olvasmányok Szent László mondái nagyszerűen felhasználható indítékaikkal élénk és nagyerejű, sokfelé működő lelki reakciót teremtettek meg a növendékekben. A mondák világa mint magyar művelődési rajzrészlet és mint egységes téma így vetítődik a gyermekek elé. Minden motívumát a tanulók lelki megindulása avatja jellemző képrészletté. A magyar nép világának minden áttekintett részletét az ifjúi lelkek metamorfózisa kíséri, színesíti, formálja élővé. Mikor a vallás fénye ragyog a magyar kultúrélet képének valamelyik mezeje felett, ugyanakkor az eszmélkedő gyermeki lélek világító sugarai gyúlnak ki; ha pedig egy-egy történeti kor jellegzetes, életadó erői szántanak a kultúrkép talajába erős nyomokat, ez erők megrezdülése megérinti a gyermeki lélek puha rétegét is, rezgésével beleírván ugyanazon idők históriai értelmét, lényegét. Mikor végül a szép ragyogása színesíti be a magyar világ hegyeit, völgyeit, a tetszés, a természetszeretet mélységes érzése járja át a gyermek lelki rétegeződéseit. Ki tudná számontartani, hogy e nevelői munka folyamata alatt a kapott impressziók alapján a gyermeki lélek aktivitása hányféleképpen jelentkezett, és milyen elemek gazdagították az ifjúi lélekformálódást legjobban, legtermékenyebben ; csak annyi bizonyos, hogy a nép- és történeti mondákban rejlő gazdag hatásértékek elég intenzívek, elég gyujtóak ahhoz, hogy mindazokat, kik részesei egy ilyen nevelői tevékenységnek, az élmények erején egy felsőbbrendű szellemi fokozatra segítsék. Gyönk. Dr. Hamvas Gyula. A tanár szakképzettsége, pedagógiai készültsége és általános műveltsége. Miután a fenti három probléma közül a középiskolai tanár szempontjából a középső a legfontosabb, mert szoros kapcsolatban áll a rátermettség kérdésével, márpedig ennek van primér jelentősége : legyen szabad ezt tárgyalnom első helyen. Kézenfekvő igazság, de a gyakorlatban egyáltalán nem nyer méltánylást, hogy a pedagógiai készültség rátermettség nélkül mit sem ér. Hadd igazoljam ezt egy analógiával. Annak a festőnek, aki művészi adottság nélkül tanulta ki a mesterségét, az alkotásai bármennyire a művészet hatását keltik a avatatlan szemlélőben, a legjobb szándék mellett is csak hamis artisztikumot jelentenek. Az ilyen festő tévhitbe, hiúságba, esetleg
