Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 5. szám - Dr. Hamvas Gyula: Egy módszeres ismereti egység feldolgozásának lélektani mozzanatai
202 Dr. Hamvas Gyula : Egy módszeres ismereti egység lélektani mozzanatai. kapcsoltuk itt is a mondáknak az értékeit a gyermekek leikéhez. IV. Áttérve a megoldandó problémák új részletére, állapítsuk meg, melyek azok a jellegzetes feltételek, amelyek mellett történeti mondáink legélőbben hathatnak közre a gyermek lelki fejlődése menetére, azaz mely pontokon okoznak olyan erős ingereket, melynek nyomán a legtökéletesebb szellemi asszimiláció indul meg. A történeti mondák két speciális jellemző vonását az időbeliséget és érzelmi színezetet kell felemlítenünk olyan ható tényezőknek, amelyek az olvasmány és a tanuló lelki kölcsönhatását legfőbb mértékben szolgálják. Nem kevésbbé igen erős vonzást gyakorol a gyermekre, hogy a való elem előtérbe jut, és az előtte lefolyó élet alkotó részleteit látja meg a mondákban, s így úgyszólva, ismerős jegyekre, pontokra támaszkodva, sőt átélt részletekbe fogózva nézhet szét a monda területén. A történeti mondákat, amelyek e lelki fejlődési korszak számára elő vannak írva, két értékgondolat jegyében visszük a tanulók leikéhez. Az első gondolat a jó, a nemesedés értékeszméje, melyet a keresztyénné létei fejleszt ki, a másik az igazság gondolata, amely felé a magyarság új életformája a polgárosultság tart, amikor az ország rendeződéséből a magyar jogállam körvonalai bontakoznak ki. Az általános eljárásunk az lesz, hogy a mondák történeti korszakainak minden jellemző életnyilvánulását a szemléltetés minél több módján a tanulók elé vetítjük, és az egymásután kibontakozó erőket lényegük szerint, amint a történelmi akciókat alakítják, megjelenítjük, gondos figyelemmel arra, hogy a tanuló már meglevő képzetei között kapcsolat alakulhasson ki. Ha így a korszakot determináló hangulati egybeforrást sikerült elérnünk, megindul a tevékenység a tanulók részéről érdeklődés, vizsgálódás alakjában. Az a tanár számára a legszebb jutalom, ha a történelmi légkör kialakulásának aktív jeleit látja a tanulói részéről. Az első történelmi mondacsoport Szent István köré sorakozik. A magyar korona megszerzésében egyfelől a nyugati államok szellemi társaságába való belépést mutassuk ki, az apostoliságban önállóságunkat illusztráljuk. István vallási küzdelmében utaljunk arra, hogy a régi hit és az új vallás kicserélődése a legnehezebb problémája volt a fiatal magyar nemzetnek, melyet egy időben súlyosbított az is, hogy a nomádságot is felcserélte állandó letelepedéssel. Aki e fogalmak sorozatát olvassa, nem tudja elgondolni, honnan vegye a tanár átadásukhoz a lélektani kulcsot, honnan vegye a hatást kifejtő eszközöket, vagy honnan vegyen egyáltalán olyan ragyogó fényforrást, amelyből kiindulva a világító sugarak be tudják ragyogni megelevenítő fényhatásukkal ezeket a mozdulatlan, súlyos fogalmakat. A megoldás céljából oda kell fordulni, ahonnan kiindultunk: a művészet alkotó, teremtő világához. A tudomány soha nem fog
