Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 5. szám - Dr. Hamvas Gyula: Egy módszeres ismereti egység feldolgozásának lélektani mozzanatai
Dr. Hamvas Gyula : Egy módszeres ismereti egység lélektani mozzanatai. 201 dobban a szíve az első magyar katona és magyar zászló láttára, akkor úgy érezzük, hogy Bálványosvár mégis csak több, mint kőhalom : a lelkűnkhöz közelebb ér, közünk van hozzá, ha ma idegen is mondja magáénak, de az emlékektől fényessé vált kődarabok nekünk világítanak, fehérlének. Harmadszor a tanuló lelke összeforr akkor, amidőn lezajlik Mike Ilona elrablásának drámai epizódja. A napfényes templom előtti téren ott vannak a székely nemzeti viseletű leányok, legények. Élet, beszéd, vígság mindenütt. A vidámság kedves perceiben beront a körbe három lovas, és erőszakkal elragadja Mike Ilonát. Mikéné pártjára fog állani minden gyermek, s képzeletben együtt üldözi vele a leányrabló vad Aport. Ez az igazság és jog melletti állásfoglalást jelent, tehát az érzületalakításnak adott tápot a jelenet. A negyedik kapcsolódás akkor történik meg, amikor a tanuló elolvassa, hogy Mike Ilona az összedűlő vár egyetlen ép fala alatt pogány férje kezét fogja, és a veszély percében a konok, pogány Aport meg tudja keresztyén módjára imádkoztatni. Mi hat itt .a gyermek lelkére? A keresztyén hit csodálatos átformáló ereje. (Óvatosan segítségül lehet venni Madách római jelenetének a megfelelő motívumait is.) Témánk következő állomása Tompa „Csörsz árka“ című költeménye. Itt már történelmi miliő bontakozik ki. Hangsúlyozhatjuk, hogy a mondák csodálatos részletei úgy elmaradoznak, mint a robogó vonatról a hegyóriások szeszélyes csúcsai. A népvándorlás viharfelhőiből, melyeket Attila harcaiban a tanulók már egyszer láttak, előlép Rád óriási alakja. Le kell a tanulókkal íratni Rád külsejét és rávezetni őket, hogy Rádban maga a népvándorlás korának a lelke jön elénk. Minden szava, tette korának a megnyilvánulása, ő történeti idők típusa. Rád nem válik ugyan bálványozott hőssé a gyermekek előtt, de hat; én már láttam, hogy utánozták vadságát, lerajzolták alakját, hatalmas bajuszt, szakállt ragasztottak. Kapkodtak a gótok, longobárdok, avarok képein, amelyeket bemutattam, néhány római sánc, avargyűrű fényképe érdekelte őket, úgyszintén a jellemző korszerű irodalmi részletek is, hiszen mind jegyei voltak egy dúló harcos időnek. A primitívebb korok világa aránylag közelebb van a 11—12 éves gyermek lelki fokozatához, mint a fejlettebb, kulturáltabb időké. Ez a műdarab átmenet a történeti mondákhoz. E monda letárgyalása után jöhet mindjárt az áthasonulási próba „Csörsz királyt lováról az árok mentében az ég tüzes villáma üté le hirtelen“ címmel adott dolgozatban. Ugyancsak most érdeklődhetünk a tanulóktól az elolvasott könyvtári mondaanyagról. Általában 15—20 monda az, amit elolvasnak (ez iskolai évben több volt). Ha mindenik mondát az ifjak leikével legjobban összeillő pontján érintem, elképzelhető, milyen motívum-sorozat indul meg az olvasmányból a tanuló érdeklődési hajlama felé. És az olvasott mondák majd mindenikében van valami az elmúlt magyar világ szelleméből, talán éppen a nép lelkének a hangja szólal ki belőlük, tehát a magyar művelődési rajz elemein át
