Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 5. szám - Dr. Hamvas Gyula: Egy módszeres ismereti egység feldolgozásának lélektani mozzanatai
200 Dr. Hamvas Gyula : Egy módszeres ismereti egység lélektani mozzanatai. Az öntevékenységi munka másik területe az ifj. könyvtár éppen ilyen fontos. Már a középiskola küszöbén minél többet halljon a gyermek a könyvről, és szokjék hozzá lassanként, hogy minden önállóbb munkaegység elvégeztével bemutatnak neki az anyagrészlettel kapcsolatosan egy-két jellemző művet. Nem nehéz sohasem egy könyv és a gyermeki lélek között kapcsolatot találni. Ajánlatos most is hangsúlyozni, hogy a könyvtár a magyar mondáknak valóságos kincstára. Felhívjuk a tanulókat, hogy próbálják a mondái művek közül a legragyogóbbakat kiszemelni. Nyomban napot is tűzünk ki, amikor meghallgatjuk az olvasottakat. így a gyümölcsözőknek ígérkező munkamódok megállapítása után az érdeklődés éppen elegendő irányban terjed szét, és reményünk lehet, hogy a gyermeki aktivitást eléggé felélesztettük, s az az önálló tevékenység közben eredményt is hoz. III. A megfelelő pedagógiai keretmunka után át is térhetünk „Bálványosvár“ című monda tárgyalására. Az olvasmány nyelvi értelmezése után a költemény négy pontján lehet közösséget létrehozni a tanulók leikével. 1. A pogányság és a keresztyénség küzdelmére kell rámutatnunk Apor üldözésénél. Igaz, hogy a vallási eszmék összemérése magasabb értelmi nívón történhetik meg, de hatásos elképzeltetés meggyőző erejével mégis meg lehet a tizenegyéves gyermek lelkét is rezegtetni. El kell képzelteim, milyen megdöbbentő lenne reá nézve, ha holnap idegen felekezet templomába parancsolnák. Elvennék zsoltárát, amelyet édesanyjától kapott és idegen énekes könyvet adnának kezébe, és idegenszerű imádságot mondanának előtte, és szigorúan megtiltanák, hogy otthon a szüleitől tanult imát elmondja. Utalni kell reá, majd meglátja a mondákkal kapcsolatban, hogy imádságok, vallások miatt országrészek borulnak lángba, s ádáz véres tusák folynak majd. 2. A második kapcsolódási pontot jelenti az a tény, hogy Bálványosvár megszállt területi emlék, egyike a száz meg száz elveszett kincsünknek. Elmondjuk a tanulóknak, hogy mi most csak kopár falakat látunk Bálványosvárban, nem tudjuk azt, hogy a magyar történelmi múltat, annak egy részletét kell benne néznünk és tisztelnünk. Elmondjuk, hogy a megszállott területi magyar testvéreink ajkáról el van tiltva a magyar dal, sőt el van tiltva a magyar beszéd, egy magyar imádságos könyv az asztalukon börtönt hozhat rájuk, ők már megtanulták milyen kedves, milyen vigasztaló a magyar múltba visszaszállni, mikor még annak emlékeitől is meg akarják fosztani őket ellenségeink. Ők szeretnek Bálványosvárra gondolni, és tisztelik mint magyar emléket. Nekünk itt senki sem bántja magyar érzésünket, és nem próbálunk oda emelkedni, hogy a porladozó várromok felé tereljük gondolatainkat. De ha hallottuk, hogy a magyar határállomást átlépő megszállott területi magyar sírva fakad, mikor lába magyar földet ér, és nagyot
