Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 5. szám - Dr. Horkay László: Böhm Károly
Dr. Horkai/ László : Böhm Károly. 194 világ, zengjük mi magyarok is. Schopenhauernek. Nitzschenek nevével tele van az egész tudományos világ, a magyar közgondolkozás is. Bőhrn felérő volt ezekkel tudományban, s az utóbbi kettőt menynyire felülmúlja lelkének derűje, szellemének emelkedettsége, erkölcsi gondolkozásának nagyvonalúsága. Mégis a halált lehellő Schopenhauernek nevét ismeri minden magyar intellektuel, a nemes szellem fenségében fénylő Bőhm Károlyról mit sem tud a magyar közvélelemény ; pedig nekünk magyaroknak áldozott nagy szelleme fényével. Szomorú igazság, hogy mi magyarok is jobban ismernénk ma nevét, ha nem magyarul, de németül filozofált volna. Talán mi, magyar tanárság is, hibásak vagyunk e téren. Mi magunk se merítünk annyit szelleme nagyságából, amennyi elég volna ahhoz, hogy ápolói és propagálói lennénk gondolatainak. Igaz, hogy nehéz fogalmazásba van rejtve Bőhm szellemének kincse, s nagyon komoly elmélyedést kíván a vele való foglalkozás. Könyveit nem lehet szórakozásképpen olvasni, hanem csak a legteljesebb csend és a legkomolyabb odaadás perceiben. De a neki szentéit órákat nagyon meghálálja az eszmélkedés, amire ösztönöz, éles látása, mellyel mindenütt biztosan eligazít, s gondolatainak mélysége, melylyel oly igen gazdagít, hogy ne is beszéljünk világnézetének emelkedettségéről, melynek nyugodt méltósága s fennköltsége beragyogja fényével minden írását. Nem beszélve köteteiről,1 melyek főként a szakember számára értékek, e helyen két munkájáról kell megemlékeznünk, melyek tanárok számára szinte nélkülözhetetlenek : Az Ember és Világa III. és V. kötetei (Az axiológia vagy értéktan és Az erkölcsi érték tana). A hedonizmus, illetőleg eudaemonizmus ellen, valamint az utilizmus ellen, mint értékelési forma ellen a legjobb fegyvereket kapja meg a nevelő Bőhm fegyvertárából, aki mint a nemes intelligencia megtestesülése a legélesebb harcot folytatta életében, s folytatja mostan is munkái által minden haszonra vagy élvre épített ethika ellen. Világosan mutatja ki, hogy az ember értékelése Énjének reflexió-fokától függ, illetve megfordítva is igaz : az ember értékelése fényt vet Énjének reflexió-fokára. E szerint tehát az, amit az ember értéknek tart az életben, árulója legbensőbb természetének, lelkiségének. Az érzéki ösztönös ember az élvezetben látja az élet értelmét, igazi értékét. Fejlettebb reflexió-fokon a hidegen számító értelmes ember abban lát értéket, ami hasznot hajt. A nemes intelligencia tud egyedül becsülni mindent annak igaz értéke, önértéke szerint. Ebből következik, hogy minél nemesebb az ember gondolkozása, minél magasabb az intelligenciája, annál inkább tudja magát sza-1 Főműve : Az ember és Világa 5 kötete. Az első kötet : a Dialektika ismeretelméleti megalapozás, a második: A Szellem élete, a harmadik : A lélektan, a negyedik : A logikai értéktana. Bár a gondolataival való megismerkedés szempontjából fontos az első kötetek ismerete, de azok nélkül [is haszonnal forgathatók későbbi kötetei.
