Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
190 Hazai és belföldi irodalom. Trianon folytán elértéktelenedett nagy Kassai-féle wittenbergi ösztöndífeltámasztásának ügyét a Gusztáv Adolf-egvlet mentő keze vette át, úgyhogy van remény a nagyrnultú német külföldi tanulmányozás további folytatására Halléban, Berlinben, Lipcsében stb. A wittenbergi, majd 1812 óta egyesített Halle—wittenbergi Lutheregyetem tanulóinak névsorát közölte Melanchton haláláig. Förstemann isiiben kiadott adatainak felhasználásával Révész Imre, majd Buchwald „Ordinations-buch“-jából a kilencvenes években a „Prot. Égyh. és Isk. Lap“ hasábjain e sorok írója és újabban a Magyar Prot. Egyháztört. Adattár XIV. évfolyamában 1601-től 1812-ig Asztalos Miklós. Mint hallom, egy debreceni theologus akarja azok múltját feldolgozni egy dissertatió alakjában. A régebbiek közül BélM. és. Barlholamaeidesz, ki 1812-ben azok névsorát is közölte, s az újabbak közül egy Kerkápoly, Greguss, Benka, Böhm, Tatay, Molnár Al. és Zsilinszky a kiválóbbak. Rákosszentmihály. Dr. Szldvik Mátyás. Nedű Relkovié : Bilder aus dem deutschen Schulwesen der sieben niedern Bergstäite des ungarischen Oberlandes im 16. und 17. Jahrhundert. Zeitschrift für Geschichte der Erziehung und des Unterrichts 25. Jahrg. Heft 3/4. Sonderdruck.' A szerző beható forráskutatás alapján foglalkozik a felvidéki bányavárosok iskolaügyével. Tanulmányában rendkívül sok érdekes és jellemző adatot sűrít össze, s ezekkel nem csak az iskolák XVI. és XVII. századbeli történetéről ad tiszta képet, hanem szemünk elé tárja az egész mozgalmas kort. Bevezetésében rámutat a felvidéki városok németajkú lakosságának Németországgal való családi, kereskedelmi s főleg művelődési kapcsolataira. A XVI. században a wittenbergi egyetemnek sok felvidéki német hallgatója van, s ezek a reformációval megismerkedve az új hit terjesztőivé lesznek hazájukban. Alig fejlődnek a kis felvidéki bányatelepek városokká, a polgárság, átlátva a művelődés fontosságát, iskolákat akar szervezni. A városi tanács levelezésben áll a reformáció vezéreivel, Lutherrel és Melanclitonnal s a tanácstagok iskolamesterért és papért hozzájuk fordulnak. A magyarországi protestáns zsinatok törődnek ugyan az iskolaüggyel, de egységes iskolaszervezet abban az időben még nincs. A Németországból hozott iskolamester így hazai minták után szervezi meg a reábízott iskolát, azt az iskolatípust utánozva, amelyben ő tanult. Elsősorban minden evangélikus iskola őstípusa : Melanchton schola privataja, később Sturm és Trozendorf iskolái szolgálnak mintaképül. A lényeg azonban mindhárom iskolatípusban ugyanaz : mint külföldi mintáik, ezek is az új tanok szolgálatában állnak és erősen humanisztikus irányúak. Nagy súlyt helyeznek a vallás- és énektanításra s a klaszszikus nyelvek elsajátítására, ezért még az anyanyelv használatát is megtiltják a tanulóknak. A reáltárgyak háttérbe szorulnak a matematika és növénytan kivételével, földrajz és történelem még nem szerepel a tantervben, de annál szigorúbban veszik a havonkénti vitatkozást. A felvidéki bányavárosok egyetlen iskolája sem tükrözi teljesen a mintául választott iskolatípust, ennek oka az anyagi eszközök hiányában és a helyi viszonyokban keresendő. A besztercebányai, körmöcbányai és Selmecbányái iskolák szervezete, tananyaga, tanító és nevelő elvei nagyjából ugyanazok, de egy iskolán belül fejlődést mutatnak. Az egyes iskolák szervezete, a tanítás módszere nem merevedik meg, mert az iskolamester személyének változása ezekben is újítást jelent. Az iskolamester állása elfoglalásakor javaslatot nyújt be az iskola elöljáróinak az osztályok számára, a módszer változtatására és a tankönyvekre vonatkozólag, s elveik miatt nem egyszer kell harcolniok az iskolai hatósággal. A besztercebányai, körmöcbányai és Selmecbányái iskolák osztályszáma állandó szaporodást mutat s tantervei is egyre bővülnek. A négy kisebb bányaváros (Bakabánya, Újbánya, Bélabánya és Libetbánva) iskolái nem
