Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
Hazai és belföldi irodalom. 1<Si> Die ewanueiische Diaspora. Tízen cím alatt jelenik meg koronként Lipcsében egy tekintélyes folyóirat a német Gusztáv Adóif-egylet kiadásában. Alapította 1919-ben annak egykori elnöke Rendtorff F., jelenleg szerkeszti annak főtitkára, a nálunk is jól ismert Geiszler Br. lipcsei lelkész. A folyóirat ezévi első testes füzetében a G. A.-egylet jelenlegi elnöke Gerber ]., lipcsei egyetemi jogtanár rendkívül melegen és rokonszenvesen ,, Ungarnfahrt" cím alatt a magyar hagyományos vitézség, hűség és barátság dicsőítésével, leírja múlt év őszén nálunk tett utazását a mi Gyámintézetünk 75 éves fennállásának jubileuma alkalmából. Magyarhoni evang. egyházunkat „igazi diaszporális egyháznak“ mondja, mivelhogy a magyar protestáns egyházak általában „nyelvileg és népileg vegyesek“. Hangoztatja, hogy a német egyetemeket járó ösztöndíjas diákok német nyelvi kiképzésére gondot fordítsunk, amint ennek a gondolatnak e sorok írója „Külföldi tanulmányaink" címen már a nyolcvanas években adott kifejezést Ballagi M. „Prot. Egyházi és Isk. Lap“-jában. Ütirajzában közli annak a két szép beszédnek szövegét is, amelyet az Orsz. Ev. Papnők szövetségében — Kapi püspök —- és őszi egyetemes gyűlésünkön — br. Radvánszky felügyelő üdvözlő beszédére válaszul tartott. Előadását két kép is díszíti. De van a füzetnek egy tanügyi cikke is, dr. Bucsay Mihály debreceni segédlelkész, jelenleg lipcsei egyetemi hallgató tollából „A papképzés a református Magyarországon“ címmel. Az 1881. debreceni zsinat műve az egységes papképzés mind a négy, sőt Trianon előtt öt theol. főiskoláján. A Páris környéki ú. n. béke folytán közel egy millió, az evang. egyháznak több mint 500,000 hívő a vesztesége. Külön térképen és statisztikailag is szemlélteti e szörnyű veszteségeket. Azok tragikuma a Ferdinándok, Lipótok, Kolonicsok és Karaffák példájára emlékeztet. Találóan mondja, hogy a magyar református „kollégiumok“ a magyar protestantizmus népnevelői felelősségtudatának a legtisztább kifejezései. Sorra ismerteti azután a csonka ország debreceni, sárospataki, pápai 400, s a bpesti alig 100 éves theol. főiskolákat, azok fölemelő tényekben igen gazdag és eredményes történeti múltját, tantervét és tanulmányi menetét, nevelő egyházi munkásságát, tudományos theologiai problémáit, jelenkori sajtó viszonyait, a magyaron kívüli nyelvkérdést, s a külföldi tanulmányozás ügyét. Ügy találja, hogy a kolozsvári fakultáson a magyar Böhm s a német Barth-iskola, Budapesten a történelmi kálvinizmus, s a hollandi teológia, a sárospatakin a magyar népegyházi munkásság, s a pápain, a hitvallásos és biblikus egyháztörténeti felfogás az irányadó. E mozgalmas theologiai irányzatok és iskolák irodalmi munkásságát ediíigelé még nem méltányolta eléggé a német protestáns tudományos irodalom. Az egyes főiskolák sikerült képei csak emelik Bucsay kimerítő és teljesen megbízható ismertetésének az értékét. Függelékül bő bibliográfiái adatokat is közöl a protestáns Magyarországra vonatkozólag. Ugyancsak Bucsay közöl egy hosszabb ismertetést „Ungar. Studenten in Halle—Wittenberg“ c. alatt a „Halleische Nachrichten“ c. lapban a hallei magyar egylet 75 éves fennállásának jubileuma alkalmából. Az egyetemi aulában folyt le 1933-ban, július hóban, Halle polgármestere, a berlini magyar követ, a magyar intézet igazgatója, az egyetemi rektor és ifjúság impozáns jelenlétében. Luther reformaliója vezetett a régi wittenbergi egyetem sűrű magyar látogatására. A magyar reformátorok 1521 óta mind itt tanultak, így többi között Dévai, Gelei, Heltai, Honter, Stöckel, Balízi, Ozorai, Szegedi, Károlyi, a mágnás Eszterházy és Bánffy, s a rektori méltóságra is emelt Thurzó Imre. A jubileumi díszgyűlés igen nagy ünnepélyességek között folyt le. Ünnepelték az évszázados német és magyar szellemi kapcsolatokat, amelyeknek a hallei egyet, rektor és polgármester beszéde mellett Farkas berlini igazgatótanár egy előadása is adott kifejezést. A magyar protestáns főiskolákat Vasady pápai tanár képviselte. A pataki Kollégium nevében annak igazgatója : Mátyás E. igazgató üdvözölte. Hol késett a mi képviseletünk ezen a speciális evangélikus egyetemi jubileumon? Egy hallei diák számára egy magyar ösztöndíj alapításáról is tanácskoztak, s a világháború és Versailles—
