Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 4. szám - zágoni Barra György: A nevelés forradalma és a középiskola
166 zdgoni Barra György : A nevelés forradalma és a középiskola. Ideje, hogy némi rendet próbáljunk teremteni ebben a vázlatszerű s igazában csak néhány jellemző nevet és adatot tartalmazó felsorolásban. Szándékosan nem részleteztem t. i. az egyeseknél található jellegzetes elvi, vagy módszeres kérdéseket, hogy most egyszerre adhassam képét annak az iskolának, melyre mindnyájan törekednek, mely mint ideál ott lebeg ma már a hivatalos tényezők szeme előtt is, a népiskolát illetőleg 100%-os, a középiskolára nézve valami 50%-os megoldás formájában. Lényegében egy az ez iskolaideál — hívják bár ,,Arbeitsschule“-nak (munkaiskola), „Tatschule“ (cselekvés iskolája), „Ecole active“ (tevékeny iskola), „New School“ (új iskola), „School of to morrow“ (a holnap iskolája) stb. Alapelveik négy fontos psychológiai tétel körül csoportosíthatók :5 1. A gyermeki lélek tevékeny lendülete, röviden életiram (Lebensschwungkraft). Nem új felfedezés ez. Nietsche „Wille zur Macht“-ja, Bergson „Elan vital“-ja, szóval az intuitív filozófia régi megérzése : az érzelmi-akarati-értelmi és organikus életenergiák egysége s ennek beállítása a természettudományi actio-reactio-elv hatáskörébe. Az eredmény : az életenergia spontán módon nyilatkozzék nieg. Kívülről csak károsan befolyásolható. Hatásának sikerét a jókedv, jóérzés, sikertelenségét (vagyis a külső reactio győzelmét) a rosszkedv, rosszérzés kíséri. („Videor meliora proboque, deteriora sequor“ idézi Fernere a Confessiones-ből.) 2. A haladás törvénye,6 mely a nevelés legfőbb céljaként az életiram fokozását tűzi ki. A külvilággal érintkező egyén minden hatásra bizonyos belső reakciót mutat, melynek pontossága a gyakorlat és az alkalmazkodás (Anpassung), s végül a teljes beidegződés által a tökéletesség fokára jut, tudatalattivá válik, s ezáltal új beidegződésnek ad helyet. A külső hatásokkal szemben így egyre jobban megvédett egyén alkotási lehetőségei egyre tágabb körökben érvényesülhetnek. 3. A biogenetikai törvény, mely az ontogenia (egyedi fejlődés) és a philogenia (fajfejlődés) parallel-voltát mondja ki — feltételesen érvényes a szellemi fejlődésre nézve is. Ezt a herbarti gondolatot, különösen az amerikaiak fejlesztik tovább s általa nyert a nevelés terén különös előjogokat az ősfoglalkozások három fajtája : a kézművesség, a földművelés és az állattenyésztés. 4. A lélektani típusok rendszere. Ilyen rendszert egymástól függetlenül többen alkottak : a sok közül a svájci Jung7 felosztását tekintsük át. Szerinte a lelki funkciók négy főirányában a gyermeksereg négy lelki típusra osztható : a) értelmi, b) érzelmi, c) érzékelő és d) megérző v. intuitív típus. (Denk-, Fühl-, Empfindlings-, und intuitív Típus). A gyermek fejlődésében ez a négy típus váltja egymást : majdnem egybehangzó megállapítás szerint kb. így : 1.-től 5 Ferriér i. m. 6 Ferdére : „La Lói du Progres“, Genf, 1915. 7 „Psychologische Typen“, Zürich, 1921.
