Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 3. szám - Trócsányi Dezső: Az új tanterv elé
106 Trócsányi Dezső: Az új tanterv elé. ban könnyebben végezhető — mert tömegosztályokban legnyilvánvalóbb és bizonyítványba hasznosítható eredményt hoz a sablonos tanítás : magyarázat, leckefeladás, számonkérés ; míg a munka formális része nem egyszer hézagos marad, ahogy röviden mondani szokás : iskoláink inkább tanítanak, mint nevelnek — amivel pedig a művelést igen fogyatékosán végezték el. A középiskola, mint az 1927-ben megjelent Utasításban is olvassuk, magasabbfokú általános műveltséghez akarja „juttatni“ növendékét, ezt pedig csak műveléssel lehet elérni. Midőn pedig az Utasítás hozzáteszi a középiskola célkitűzéséhez : „és a felsőbb tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára képessé tegye“, akkor az értelmi formális képzettség fontosságát emeli ki, ami a műveltség fogalmába úgvis beleértendő. Mi szerepe lehet a filozófiának a középiskolai művelődés vége felé? Először is az, ami a filozófia szerepe általában az ember számára : öneszmélés, öntudatosulás, tisztába jövetel. Kell, hogy minden diák visszanézzen hét év munkájára, s ugyanakkor nézzen magába is és lássa meg : művelődtem az igazság, szentség, jóság és szépség értékei szerint. Ez volt a legjobb és legszebb, ami történhetett velem, mert ember számára nincs nagyobb, mint az igazság, szentség, jóság és szépség. Sőt egyáltalában nem gondolható nagyobb és szebb, mint ezek, csupán csak egy : Isten, aki ajándékképpen adta a felséges javakat az embernek. E javak révén vagyok minden földi létezőtől különböző, sőt más : „creatura nova“, ez az én büszke öntudatom, és egyben nagy megaláztatásom, mert nagy kiváltságomhoz nem viselem méltóan magamat. Mi a teendőm? Erőm szerint „küzdeni e legnesmesbekért“. Ez a tisztába jövetel, ez a meggyőződés a jellem sziklája lehet, kellene hogy legyen. Ez az öntudatos meggyőződés megérdemelné a filozófia nevet. A tantervi Utasítás (1927) viszont ezt tartalmazza. „Nem mint egészen önálló tárgyat, hanem mint az iskolai tanulmányok értelmi eredményének összefoglaló áttekintését veszi fel a tanterv a filozófia propedeutikus tanítását a maga keretébe. Ezért a középiskolai filozófiai tanítás csak a logika és pszichológia leglényegesebb elemeire szorítkozhatik. .. Célja csak annyi, hogy a különböző szakok anyagából és tanmenetéből meríthető bölcseleti okulást mintegy rendszerezi és összefüggésben jobban megvilágítja... Egy szempontból mindenesetre még pótlást kíván az iskolai oktatásnak ilyen berendezése. A növendék erkölcsi ítélete, a különböző tárgyakban, különösen a történeti és irodalmi tanításban fejlődött etikai felfogása nem kevésbbé követeli a rendezést, mint értelmi fejlettsége. Ha nem is jutott hely a tanterv keretében e feladatra, de jól felhasználható erre a célra a görög és latin nyelv, a reálgimnázium utolsó osztályában a latin olvasmány.“ Az Utasítás e szavaival, melyek valószínűleg Kornis Gyulától erednek, állítsuk szembe Kornis Gyulának egy régebbi nyilatkozatát, mely szerint a középiskolai Platon és Aristoteles olvasmány nyomá-
