Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom
286 Hazai és külföldi irodalom. szellemtörténeti módszerrel. Gondolkozásra késztetnek, sőt az igazság kivizsgálására azok a hasonlatok, párhuzamok, melyeket könyvében több helyen bátor kézzel megvon. (Gőzgép — francia forradalom — reformáció. 12 lap). Érdekes az az odavetett képe is, melyet a protestantizmus és a kapitalizmus ; a zsidóság és a tőkés termelési rend viszonyáról állít elénk. Hálás téma volna a búvárkodónak ezekben a kérdésekben tiszta és határozott feleletet adni. A tulajdonképpeni anyagot három főcím alatt nyújtja Bállá Antal : I. ipari forradalom ; II. gazdasági imperializmus ; III. a tőkés termelési rend válsága. A vas — az új kor gazdasági arcának egyik legigazibb megmutatója — tulajdonképpen ekkor válik hatalmi tényezővé a szénnel együtt és forradal- mosítják a gúzsbakötött, üvegházi életre kárhoztatott ipart. Ezt az előretörést követi, ha sokkal lassúbb tempóban is, a földművelés. Ez utóbbinak első, szükségszerű feltétele a jobbágyság felszabadítása ; a feudális gazdasági rend megszűnése ; a szabad (magán)tulajdon megteremtése. Mindez pedig a szabadság, jóság, természetesség nagy hirdetőjében : Rousseauban és kiváló kortársaiban gyökerezik. íme, a kulturális, társadalmi, gazdasági áramlatok egymásrahatása, előnyomulása a küzdő — vérző-emberekben, népekben. Megkapó az a párhuzam, amelyet Anglia, Franciaország és Oroszország között von a szerző, amikor a hihetetlen ipari fejlődés sodrát, lelkeket, társadalmat átformáló hatását mutatja be. Az évek alatt tíz-, húsz-, harminc- szorosra emelkedett kivitelt és behozatalt. A világháború egyik főgyökerét itt kell meglátnunk. A termelés a lakosság szükségletét jóval felülmúlja. Hogy a javakat az egyes országok elhelyezhessék, új piacokra, gyarmatokra vetik rá magukat. Megindul a feltartóztathatatlan gazdasági imperializmus : az óriási, félelmetes lavina. íme, a nagv per ! Ki kezdte hát a világháborút? A II. rész IV. fejezete Magyarország közgazdaságáról szól. Berzeviczy Gergelyt, a keveset emlegetett közgazdasági írót, a „nagykészültségű tudós férfiú“-t kiemeli a feledés homályából, s mint Széchényi és Kossuth méltó előfutárját mutatja he. Élesen szembehelyezkedik azokkal, „akik azt állítják, hogy a (gazdasági) kapitalista tehetségek merőben hiányoznak a magyar fajból“. (203. lap). Szekfű Gyulát idézve állapítja meg, hogy „mialatt a nyugateurópai országok elpolgáriasodtak, Magyarországon megszerveződött külön osztállyá (a hivatalnok) az „Éri Magyarország“. Mennyire így van, mennyire a szög fejére üt ! (V. ö. : Szekfű Gv. : Három nemzedék és ami utána következik. — Móricz Zs. : Forr a bor. Stb.). Szól a biztató eredmények mellett a magyarság több nyitott sebéről. (Kivándorlás, helytelen földbirtokelosztás, mezőgazdasági munkanélküliség, aránytalan terhek, elsivatagosodás stb.) Szakszerűen, őszintén és bátran. Mintha csak a mai reformképviselőket hallanók ! Az utolsó részben végül a mai termelési rend nagy válságát ecseteli. Megszólaltatja korunk legkiválóbb közgazdasági íróit, szociológusait és pénzügyi szakembereit. A végső feleletet természetesen nem találja meg. Az élvezetes és bizonyára népszerű könyvet a kapcsolatos irodalom felsorolása, név- és tárgymutató és tartalomjegyzék zárja be. Ezek is csak növelik a mű értékét és használhatóságát. Nagykőrös. Vitéz Torma Gábor. Az Országos Ág. Hitv. Ev. Tanáregyesület Évkönyve az 1931—32., 1932—- 33., 1933—34. évekről. Szerkesztette : Dr. Losonczi Zoltán titkár. Borbély7 Gyula könyvnyomdája, Mezőtúr, 18 oldal. A csínős kiállítású füzet dr. Oravecz Ödönnek 25 éves történetét hozza ; ezt meghatódással olvassuk, mint a nagymevű titkár hattyúdalát. Közli Oppel Imre „Mire jó a rajz“ címen tartott előadását, dr. Losonczi Zoltán Bél Mátyás tudomány- és neveléstörténeti jelentősége című tanulmányát, továbbá dr. Bánkúti Dezsőnek a tanulmányi kirándulásokról szóló előadásának gondolatmene-
