Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 6. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi és iskolai hírek. 28 7 tét. Ezek után következnek utóbbinak, mint ügyvivő alelnöknek, a két utolsó ■év történetét tárgyaló jelentései s az utóbbi három év közgyűléseinek jegyzőkönyvei. Berekeszti az egészet az egyesület vezetőségének, tiszteleti és alapító tagjainak névsora. Kívánatos lenne, ha egyszer újra olvashatnék az összes tagok kimutatását, névsorát. Ilyen seregszámla sohasem árt. —ö. Hakssányi Mária: MLssuray-Krújj Lajos költészete, Budapest, 1934. Nemzeti Kultúregyesület. Az előttünk fekvő kis füzet egy előadás, amelyet szerző, aki leánygimnáziumi tanár és neves esztétikus, tartott és melyben a jeles fiatal író és póéta eddigi munkásságát méltatja, különösen a lapunkban is ismertetett „Tüzek a végeken“ című, a felkelő harcokról szóló könyvét és a „Vérszerződés“ c. alatt megjelent költeménykötetét. Bevezetésül szerző az erdészeti és bányászati főiskolának Sopronija való helyezéséről szól és a nyugatmagyarországi felkelő harcokról, amelyben Missuray-Krúg Lajos mint fiatal erdőmérnökhallgató vett részt. Majd nagy szeretettel és megértéssel foglalkozik a kiváló fiatal költő első művével, amely már nagy feltűnést keltett. Szép stílusával mindkét könyvet és a „Tüzek a végéként“ Mikes „Törökországi Leveleivel“ hasonlítja össze és sajátságos műfajnak nevezi. A „Vérszerződésben“ magyar életünk sok nemzeti problémája csendül lantján és a fiatal költőt a szimbolista, impresszionista költők csoportjába sorozza, akiknek Ady Endre költészete tart fáklyát. Rakssányi Mária az értékes méltatást azzal fejezi be, hogy Missuray-Krúg Lajos költészete „keménytörzsű, erőskötésű fa“, amely „ma virágosán és lombosán áll, s vár sokatígérőn az ősz gyümölcsadó, terméstosztó szüretére“. A fiatal költő eddigi sikereihez csak gratulálhatunk és még sokat várhatunk tőle. Sopron. Tállyai (Koller) István. Csorba Ferenc: Nyelvünk és a nemzeti szellem. Bp. 1935. 39 1. E kis értekezést szerzője bizonyára sok tanárnak megküldte. A nyelvújító törekvéseket s azok eredményeit bírálja felül. Megállapítja, hogy a nemzeti szellem nem abban áll, hogy minden áron régi hazai szótöveket akarjon olyan új fogalmak kifejezésére konzerválni, mely új fogalmak teljesen távol állanak az illető régi magyar szótövek eddigi életvilágától. Szóval védi az idegen szók használatát. Megállapítja, hogy az élet visszahozza a régi idegen szót (halmoz győzött ugyan a kumulál felett, de annak töve az akkumulátorban ismét megjelent). Az utca, az élet, tele idegen szókkal, amelyeket semmikép nem szabad egyszerűen lefordítani, hanem átvenni az idegen szót abban az értelemben, amelyet a történeti fejlődés adott neki. A közoktatás- ügyi miniszter épen most adta ki azt a rendeletet, amely az iskolák nyelvének magyarosságát sürgeti. A megszállt területeken úgy, mint pl. Bukovinában is, egyre gyérebb, egyre halkabb lesz a magyar szó. Nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy mi magunk siessünk akadémikus szempontokból nyelvünk idegenszerűbbé tételére. Az élet kényelmességből, lustaságból, liozzánemértésből, előkelősködésből szívesen használja az idegen szókat, amelyek mellett Szurzer Gábor is olykor felemeli szavát (Hazafiaskodás a nyelvtudományban Nyv. 24 1.), mi azonban kövessük a németek példáját, akik a rádiót már Rundfunk-nak hívják. G. J. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK. Vitéz dr. Bessenyei Lajost, az Országos Református Tanáregyesület illusztris elnökét, a Tiszántúli Református Egyházkerület május 22—23-án tartott közgyűlése teljes egyhangúsággal a debreceni református gimnázium állandó igazgatójává választotta meg. E kitüntető megbízása alkalmából melegen üdvözöljük. Az Országos Református Tanáré gye sülét Balatonboglári Üdülőtelepére való felvételre f. évi június 15-ig lehet még jelentkezni.
