Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 10. szám - Hazai irodalom
430 Hazai irodalom. helyzetének ismertetését jelöli, kiemelendőnek tartja a nemzet léteiére sziik séges exisztenciális kérdéseket, nem szakszerűség túltengése, hanem áttekintő elfogulatlanság kell, hogy ebben vezesse a tanárt. Külön kellene heti egy óra nemzetismeret, melynek anyagát felsőbb helyen kellene enciklopediaszerűen tömör stílusban összeállítani. Dicséretes hazafias gondolat, melynek éppen a fiatal tanítónemzedék szempontjából lenne nagy jelentősége. Kereskedelmi Szakoktatás 1. számában Rubinyi Mózes Tanár a filmen -című cikkecskéjében arról a sokszor nehézményezett tényről szól, hogy a tanár rendesen előnytelenül szerepel színdarabokban, filmen egyaránt. 2. sz. Végh Kálmán a felsőkereskedelmi iskolák múlt évéről tájékoztat. — 3. sz. Rakitovszky István Közgazdasági és nemzetnevelési alapelvek című hatalmas tanulmányának befejező közleményét adja. Vitéz Molnár József Céljaink és történelemtanításunk c. cikkét hozza. Ez a folyóirat mindig részletes szemlét hoz a Protestáns Tanügyi Szemle előző számáról. Érdekes, hogy a kereskedelmi iskolai tanárok lapja több értékes említésrevalót talál a mi lapunkban, mint más középiskolai tanári folyóiratok. Evangélikus Népiskola 1935. 9. számában Rozsondai Károly a „Nevelés és gyermekismeret. Sorok a gyermektanulmány anyaga elé“ címen szól. Fiilöp Zoltán javaslatait, elgondolásait olvashatjuk ezután a népiskola és a középiskola munkája közt fennálló nehézségek kiküszöbölésére (ezt folytatja a 10. szám). Ugyanígy Droppa Ilona Evangélikus öntudatra nevelés című közgyűlési előadása is két számban jelenik meg. A 10. számban Kapi-Králik Jenő Evangélikus egyházzenei problémák címen megszívlelésre való gondolatokat közöl. A 11. sz.-ban Gárdonyi Zoltán Schütz, Bach—Händel jubileumáról szól. Gyermeknevelés 6. sz. szól a nemi felvilágosítás nehéz kérdéséről, Ne tiltsunk, hanem tanítsunk. A Családi Iskolában házi feladatokról. — 7. sz. A túlterhelésről, arról, olvashat-e a gyermek újságot, a 9. szám arról, mikor kezdjük az első idegen nyelv tanítását. Keresztyén Igazság 10. számában ír Koch István Hóman—Szekfű olvasásakor, Marcsek János Evangélikus középiskoláink egyházunk szolgálatában címen, a sokszor író Kapi-Králik Jenő Középiskoláink egyházzenei oktatása. 11. száma Kring Miklós, a budapesti ev. leánygimnázium fiatal tanára tollából osztrák viszonyok magyar szemmel nézve igen tanulságos minden magyar tanár számára. Evangélikus Élet 31—32. száma Györy Aranka Evangélikus templomművészet című művéből a Deák-téri templom leírását hozza (folytatása a 34—34—35—36. számban). 35. sz. Tiszta ifjúság (vezércikk). — 36. sz. Gaudy László: Gyermekkórusok. 38—39. számokban Bánkúti Dezső: Közép- és középfokú iskoláink múlt tanéve. Harangszó 39. sz. a bonyhádi gimn. új diákotthonáról (Hajas Béla). 42. sz. Veres Pálné Beniczkv Herminről hoz cikket halála 40. évfordulója alkalmából. A névnélküli cikkíró azonban megfeledkezik arról, hogy az evangélikus Veres Pálné nevét a pesti magyar egyház is megörökítette tizenöt éven át fenntartott internátusában, s ott kiindult budapesti leánygimnáziumában. A 44. számban Károsy Pál Veres Pálné és Madách Imre kapcsolatáról szól, a 47. számban Szabó József Luther különböző arcképeit közli. Evangélikus Családi Lap Györy Aranka, Gaudy László és Bánkúti Dezső az Evangélikus Életben megjelent cikkeit hozza a 19., 20., 21., 22. számban. A 24.-ben fölveti egy protestáns szépirodalmi lap kérdését. Krónikás. HAZAI IRODALOM Bucsay Mihály : A rcalitáskérdés. Debrecen, 1935. 50 1. Szerző kiadása. Az emberek általában véve túlságos bizalommal viseltetnek a tapasztalataik révén nyert ismereti adatok iránt, holott ezek az adatok nem mindig realitást tükröznek. Megtörténhetik, hogy ,,egy előbbi tapasztalat valóság
