Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 10. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi és iskolai hírek. 431 nak tüntet fel olyan valamit is, amiről a későbbi kideríti, hogy csak látszat, káprázat volt. Az ember legsürgetőbb érdeke, hogy elválassza a megbízható, reális ismereteket az érzéki csalódások adataiból“. A köznapi élet az egyes való és valótlan tapasztalati eredmények ezen szétválasztását a maga céljaira aránylag elég könnyen és biztosan megteszi. A tudomány azonban, mely a valóság egészéi vonja bele a maga kutató munkájába : kénytelen tovább is haladni, és magát a valóság fogalmát és mibenlétét megállapítani és magyarázni. Ennél a lépésnél azonban már igen nagy nehézségre bukkanunk. Mert „ha valaki valamennyi szaktudomány figyelembevételével legalább fővonalakban meg akarja állapítani a valóság mibenlétét, egy csomó heterogén, vagy ellentmondó magyarázó elvet talál, melyek jórésze még azt is igényli, hogy ő legyen az egész valóság magyarázója“. így azután a valóságkérdés felvetése nem kap egységes megoldást, hanem inkább a tudományok súlyos belső villongásairól rántja le a leplet. A valóságprobléma történeti fejlődésének útján Kantnak van legnagyobb szerepe, ezért szerzőnk rövid történeti áttekintés után Kant idevonatkozó vizsgálatait veszi közelebbről szemügyre. Igen ügyesen ismerteti Kant álláspontját, de nem tartja kielégítőnek. Kant alternative teszi fel a kérdést : vagy a tárgyból származik az ismerés logikai alkata, vagy az alanyból. „Holott — mondja szerzőnk —- az alany és a tárgy csak a realizmus szemüvegén át nézve független valóságok; az ismeretelmélet nem tud tovább hatolni az alany és tárgy egymást előfeltételező, felbonthatatlan ősviszonyánál.“ Az ismerés logikai alkatát tehát nem „vagy az alany, vagy a tárgy“ szabja meg, hanem mindkettő egyaránt. Ha azonban az ismerés logikai alkata a tárgy minéműségétől is függ, akkor a megismerés formai tényezői, így elsőrenden az olcság, a különböző tudományszakok mezején nem lehetnek „monoformok“, vagyis pl. más jelentősége van az okságnak a fizika terén, mint a biológia terén. így történhetik meg, hogy az egyes tudományszakok a maguk mezején olyan igazságokat állapítanak meg, amelyek egy másik tudományág igazságaival szemben nemcsak heterogének, de annak a szempontjaiból nézve egyenesen ellentmondók lehetnek. Ez pedig végeredményében azt jelenti, hogy le kell mondanunk arról, hogy a szaktudományos munkamegosztás szolgáltatta részletek végül is ■egy egységes világképpé legyenek összeillesztlietők. Ha dr. Bucsay Mihály álláspontjával nem érthetünk is mindenben egyet, de meg kell állapítani, hogy mély szakképzettséggel és kiváló írói készséggel biró filozófusnak bizonyítja magát a fiatal szerző ezzel a munkájával. Igen ügyesen foglalja össze a tárgyra vonatkozó történeti előzményeket. Érthető, világos, sőt szinte mondhatni könnyed formában ismerheti a Kant álláspontját, jó áttekintést nyújtva azok számára is, akik a „Tiszta Ész Bírálatát“ nem olvasták. Tisztán és világosan állítja be és tárgyalja a maga részéről hozzáfűzött új gondolatokat is, és általában véve munkája biztató ígéret arra, hogy benne a magyar filozófiai írók gárdája nemcsak alapos tudású munkást fog nyerni, hanem világos és még a legelvontabb téren is érdekes előadásmódja a szakkörökön túl, a nagyközönség körében is érdeklődést fog tudni kelteni, megnövelve a filozófiai problémák iránt érdeklődőknek nálunk — sajnos — még egyelőre elég szűkkörű táborát. Dr. Vekerdi Béla. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK D. Kovács Sándort választotta és iktatta be evangélikus püspöki székébe a dunáninneni egyházkerület Balassagyarmaton. Megválasztása általános örömet okozott, hiszen őt mindenütt ismerték és mindenütt szeretik. Külön érdekessége e választásnak az, hogy egy egyetemi tanár, a teológiai fakultás történelmi tanszékének professzora lett püspökké. A középiskolai tanárság is szeretettel köszönti az új püspököt, ki mindig jelen szokott lenni a tanügyi bizottság ülésén, s ki mindig szerető barátja volt a tanügynek. Reméljük,
