Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 2. szám - Rezessy Zoltán: Új leányközépiskolai reformot is!
74 Rezessy Zoltán : Új leányközépiskolai reformot is ! mind leolvashatók már a második és harmadik hatvány eredményeiből. Ügy hogy minden nehézség nélkül felírhatjuk a negyedik hatványt és végül az n-dik hatvány kifejtett alakját. Newton szelleme bizonyára nem fog megharagudni, ha nem a szokásos ( X +a), ( X +b), ( X + c) stb. tényezők felírásával kezdjük a magyarázatot. így könnyebben hozzáférkőzhetnek az anyaghoz az elégséges tanulók is. A számtan tehetségeknek pedig mondjuk meg, hogy nézzék meg a tankönyvbeli levezetést is. Ha az illető igazi tehetség, okvetlen meg fogja érteni azt is. Jól tudom, hogy kollégáim előtt nem mondtam semmi újat ezekben a sorokban. De ha mégis akadna valaki, kezdő kollégáink közül, aki ezekből valami tanulságot meríthetne, akkor már írásom nem volt hiábavaló. Hajdúnánás. Lengyel Endre. Űj középiskolai tanügyi reform bevezetése előtt állván, nagy érdeklődéssel várjuk annak a gyakorlati próbatételét. Ha a gyakorlati nevelőélet idő és alkalomként fog is rajta egy-két módosító alkalmat találni, nagy általánosságban a legjobb reménnyel nézhetünk életbeléptetése elé, mert hiszen alaposabb vizsgálata révén kitűnik, hogy vezérlő szempontjait éppen az aktuális gyakorlati élet követelményeiből merítette. Érdekes, hogy a reáliskolai típusnak a megszüntetése, a latin nyelv s a humaniórák nagyobbarányú érvényesítése ugyancsak arra vezethető vissza, hogy a reáliskola egyoldalúságánál fogva a középiskolai fokon éppen a gyakorlatban nem vált be, s az elhanyagolt humaniórák éppen a gyakorlati nevelőélet terén mutatták hiányát elhanyagolt értékeiknek. S magátólértődőleg helyes is az, hogy a nevelés teóriáját ne spekulatív eszmék, hanem az eleven nevelőélet s a gyermek reális életszükséglete irányítsa olyanformán, hogy az életképesen ideális vezérlőszempontok is azok legyenek, melyeket a gyakorlati nevelőélet mintegy alapfeltételek gyanánt kivált magából. így rehabilitálódtak az új tantervnél a már egyébként teljesen háttérbe szoruló humaniórák is. Helyes és célravezető tehát a gyakorlati nevelőélet s a gyermek reális életszükségletének az alapvető szempontja egy új tanügyi reform elkészítésénél. S ennyiben nincs is hiba a küszöbönálló tantervnél. Annyiban azonban igen, hogy csak a fiúközépiskolák gyakorlati s aktuális vezérlőszempontjait tartotta szem előtt, azaz kizárólag a fiúközépiskolák számára készült. Azt tán nem is kell külön kiemelnünk, hogy a leánytanuló s leányközépiskola éppen oly alappal kívánja mindegyre jobban érvényesíteni a saját adott feltételeiből mindegyre élesebben kiváló újító és javító tendenciáját. S most különösen aktuálissá lesz ez, amikor új, vagy megfelelő leányközépiskolai tanÚj leányközépiskolai reformot is! . . .
