Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 10. szám - Megjegyzések
M egjegyzések. 425 szervezte és irányította az idén életbeléptetett kőszegi nyaraltatást, a zsinat tagja. Nyíregyházi tanári karunkból Molnár Rózsa öt hétig Hollóházán tanulmányozta az ottani kerámiát és az abaúji népművészetet. Dubizmay Izabella és Fehér Gáborné pedig a VKM-i ösztöndíjjal vett részt a müncheni Deutsche Akademie továbbképző tanfolyamán. A tanítástani évi események befejezéséül a látogatásokról számolok be a következőkben : Aszódon Mikolik Kálmán ny. polg. isk. igazgató és Kócza G. testnevelési felügyelő, Budapesten dr. Hittrich Ödön és dr. Renk Ernő iskolafelügyclők és dr. Pintér Jenő tanker, főigazgató és dr. Szenisch Artur c. főigazgató, Kőszegen dr. Kapi Béla püspök, dr. Kemenes Illés főigazgató és dr. Belohorszky F. nyíregyházi ev. gimn. tanár (utóbbi a munkaiskolát tanulmányozta), Nyíregyházán Ady Lajos tanker, főigazgató és Kócza G. látogattak. Budapest. Dr. Zelenka Margit. MEGJEGYZÉSEK Diákvélemény a tanárokról. Könyvtárakra megy azoknak a könyveknek és cikkeknek a száma, amelyek a tanárnak a tanulókra vonatkozó véleményét tartalmazzák, de igen kevesen foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy mi a diákok véleménye a tanárokról. Ha fel is vetődött ez a kérdés, rendesen egy fölényes kézlegyintéssel vagy egy rossz élccel ütötték el a tanári szobában. Pedig lényeges és a nevelés szempontjából igen fontos volna tudni és ismerni a diákoknak a tanárról alkotott véleményét is. A diák éppúgy figyelemmel és kritikával kíséri a tanár munkáját és viselkedését (ezt, ha jói visszagondolunk, saját magunk tudjuk legjobban), éppoly jól tudja, lia nem jobban, hogy a Tanár úr képzett tanár-e, ismeri-e jól a szaktárgyait, elkészült-e az órára, hogyan öltözködik, sőt a tanár magánéletével is foglalkozik, sokszor behatóbban s nagyobb kíváncsisággal, mint a tanár az övével. Ha a magyarázatokra nem is ügyel minden diák, nincs az a rossz, figyelmetlen tanuló, amelyik észre ne venné, ha a tanár úr téved, vagy hibát ejt magyarázat közben. És amikor kitette a tanár a lábát az osztályból, már tárgyalják a magyarázatát, összehasonlítják az olvasmányaikban foglalt adatokkal, megbírálják, dicsérik vagy gúnyolódnak felette. De minderre a tanár sajátságos helyzete is készteti a diákot. A tanár a legnagyobb úr a diák szemében, fél tőle, de éppúgy érzelmileg is álláspontot foglal el vele szemben. Az egyiket szereti, a másikra haragszik, a harmadikat lenézi stb. Tehát a tanár és diák közt a diák szempontjából elég bonyolult viszony áll fenn. Ennek a viszonynak pedig a nevelés szempontjából igen nagy a fontossága, amit a gyermekpszichológia eddigi eredményei is igazolnak. Tökéletes nevelés pedig el sem képzelhető a nélkül, hogy az ő felfogásával, véleményével ne foglalkoznánk. Hogy nevelhessünk, feltétlenül szükséges ismerni magát a gyermeket is. Nemcsak technikai vagy lélektani kísérletezéssel lehet megismerni a diákot, hanem őszinte megnyilatkozásaikból is. Tizenhat diák írásbafoglalt véleménye fekszik előttem. Véleményük őszinteségét azzal biztosítottam, hogy nem kellett a nevüket aláírni. Feladatuk az volt, hogy teljes őszinteséggel írják meg véleményüket a tanárokról. Sokan félreértették a feladatot s tanáraikról mondtak véleményt. De ezeknek is sok hasznát tudtam venni. Az írásokat általában három csoportba lehet sorozni.
