Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 1. szám - Péterffy László: Két hét Münchenben
3(i Péterffy László: Két hét Münchenben. hatna, márpedig ők nem azt nézik, ami a németséget elválasztja, hanem ami összefogja. Különben sincs rá szükség, mert a harmadik birodalom női szegényes egyszerűséggel öltöznek, kendőző szereket nem használnak, s ha mégis előfordul, hogy drága selymekben pompázik valaki, az nem nemet, hanem külföldi. Az órákat érdeklődési körök szerint alakult kisebb csoportokban látogattuk. Az a csoport, melyhez én is tartoztam, a líceumi VII. osztály történelem, lie. III. o. német, lie. VIII. B) német, gimn. VII. o. latin és gimn. IV. B) francia órájának menetét figyelte meg. Mindegyik órának voltak értékei. A történelem órát követő beszélgetésből pl. megtudtuk, hogy a történelem és az irodalom tanára közös tervet készítenek. Ilyen módon elérik azt, hogy a két tárgy között a koncentráció teljes. Ha a történelem órán a harmincéves háborúról esik szó, a német órán K. F. Meyer „Gustav Adolfs Page“ c. elbeszélése van soron. Noha, mondom, mindegyik óra tanulságos volt, ha másban nem, hát abban, hogy itthoni módszeres eljárásunk helyességébe vetett hitünkben megerősített, az öt közül mégis három emelkedett ki különösebben, a III. o. németje, a latin és a francia óra. A német óra két félórára tagolódott, mert amikor a tanulók únni kezdték a nyelvtant, elővették olvasókönyvüket, s abból egy mondái színezetű elbeszélést kezdtek tárgyalni. Nyelvtanban az ellentétes mondatoknál jártak. A szemléltetéshez szükséges példamondatok az állótáblára gondosan felírva sorakoztak. Úgylátszik, a tanárnő az óraközti szünetjét áldozta lel e célra. A tárgyalás folyamán a színes krétával jelzett kötőszó helyett más, de szintén odaillő ellentétes kötőszót kellett a növendékeknek mondaniok. Az új kötőszó most már ugyancsak a táblára került a régi mellé, az erre a célra kihagyott helyre. Ezt az eljárást a felírt mondatok során mindaddig folytatták, míg az ellentétes kötőszavak mind (aber, nur, dagegen, je(doch) trotzdem, dessen ungeachtet, indessen, indes, allein, gleichwohl) a táblára nem kerültek. Következett a begyakorlás. A tanulók a kötőszavakat mondták kórusban és egyenként, majd kötőszónélküli páros mondatokhoz kellett odaillő kötőszót keresniök. Végezték pedig mindezt dícséretreméltó türelemmel és buzgalommal. A tanárnő — amint alkalmam volt látni — a házi dolgozatokat is javítja és javíttatja, igaz, hogy osztályonként a 30-as létszám az uralkodó, de volt olyan osztály is, melyben 19—20-nál nem voltak többen. Latin órán Sallustius „Catilina“-jának 51. fejezetét olvasta a Vll-ben 19 diáklány. Az óra menete nagyjában úgy alakult, hogy a tanár olvasta a szöveget, megmondta, vagy kitaláltatta az ismeretlen szavakat. Miután így eloszlatta a nehézségeket, a tanulók munkája következett. Saját szavaikkal el kellett mondaniok az olvasott rész tartalmát olyan módon, hogy a tartalom egyúttal értelmezés is legyen ; majd a fordításra került a sor. A kisebb egységek tárgyalását mindig a tanár valóban mintaszerű fordítása fejezte be. Az órát történeti, régiségtani, bölcseleti és nyelvtani érdekességek meg
